Rovarméreg allergia – Minden, amit tudni kell róla

A legtöbb ember számára mindössze apró kellemetlenség egy rovarcsípés, ami nem jár semmilyen egészségügyi következménnyel. Vannak azonban személyek, akik szervezete túlérzékenyen reagál a csípésre, sőt mi több, akár életveszélybe is kerülhetnek, ha nem kapnak orvosi segítséget. Milyen rovaroktól kell a leggyakrabban tartaniuk az allergiásoknak? Darázs Ez a rovarméreg allergia egyik leggyakoribb fajtája. A darazsak viszonylag agresszívek, továbbá vonzzák őket a cukros élelmiszerek, így akár két gombóc fagyi is a közelünkbe csalhatja őket. Méh Ez a rovarméreg allergiának a második legelterjedtebb formája, azonban az allergiás reakciók mindössze ötödét okozzák a méhcsípések, ami annak köszönhető, hogy a méhek sokkal szelídebbek a darazsakhoz képest, továbbá nem keresik az ember közelségét. A méhcsípést az különbözteti meg a darázscsípéstől, hogy előbbinek a fullánkja benne marad a bőrünkben, míg a darázsé nem. A méhek emiatt sajnos elpusztulnak. Dongó A dongócsípés viszonylag ritka. Leginkább azokat csípik meg, akik a munkájukból adódóan érintkeznek velük. Csípésük szintén fájdalmas az előző kettő rovaréhoz képest, ennek ellenére ugyanolyan veszélyes. Lódarázs A lódarázs csípése sokkal fájdalmasabb a darázsénál, ennek ellenére nem veszélyesebb. Sőt mi több, a lódarazsak sokkal ritkábban támadnak meg embert. Szúnyog A szúnyog a nyári esték egyik legidegesítőbb rovara, ennek ellenére a csípésük nem jelent komoly veszélyt a nem allergiások számára. Az allergiások is könnyebben megússzák általában, hiszen legtöbb esetben mindössze bőrpír és hólyagocskák jelennek meg a bőrön. Bögöly A bögölyt rendkívül nehéz elhessegetni, csípése pedig rendkívül fájdalmas, hiszen nem csak megcsípik áldozatukat, hanem majdhogynem lyukakat harapnak a bőrükbe. Allergia esetén ugyanúgy légszomj és duzzanatok jelentkezhetnek, továbbá allergiás sokk is felléphet. Az allergia tünetei és veszélyei A testünk teljesen normális reakciója, ha a szúrás körül kipirosodik és enyhén feldagad a bőr. Ezek a tünetek mindenféle kezelés nélkül, pár napon belül elmúlnak. Minden más szimptóma esetén abból kell kiindulnunk, hogy az egy allergiás reakció, mindaddig, amíg ezt egy vizsgálat nem cáfolja meg. A rovarméreg allergia legtipikusabb tünetei:

• Csalánkiütés és bőrpír
• A tenyér, a talp, az ízületek feletti terület, a torok, illetve a nyelv viszkető vagy égető érzése
• Duzzanatok a nyakon és az arcon
• Fémes szájíz
• Fejfájás
• Tájékozódás hiánya
• Hányinger, hányás
• Hasi görcsök, hasmenés
• Orrfolyás, rekedtség, légszomj
• Komoly légúti panaszok
• Hőhullámok
• Gyengeség
• Szédülés
• Vérnyomásesés

A legtöbb esetben már a szúrás utáni percekben, de akár másodpercekben jelentkezik a fent említett tünetek valamelyike. Annak érdekében, hogy ne kapjunk anafilaxiás sokkot, illetve azért, hogy ne legyen még nagyobb baj, azonnal mentőt kell hívni. Hogyan kezelhető a rovarméreg allergia? Mivel akár secperc alatt életveszélybe is kerülhetnek az allergiások, így ajánlott maguknál tartaniuk egy sürgősségi készletet, melynek tartalmaznia kell antihisztamint, valamilyen folyékony kortizonkészítményt és adrenalint. A tünetek gyógyszeres, antihisztaminnal történő kezelésén kívül az immunterápia (deszenzitizáció vagy hiposzenzitizáció) jelenthet valódi megoldást. Hosszú távon az utóbbi ajánlott, hiszen mindössze az immunterápia hozhat olyan mértékű javulást, mellyel tartós védettséget szerezhetnek az érintettek. Ez leginkább akkor nagyon fontos, ha valakit például a munkája vagy az életkörülményei miatt nagyobb eséllyel csíphetnek meg különféle rovarok. Ide tartoznak például a méhészek, az erdészek, a kertészek, és a zöldségesek is. A kezelés során injekciókat kapnak az érintettek, melyek fokozatosan egyre több allergént tartalmaznak. Ennek hatására a szervezetet arra késztetik, hogy ellenállóvá váljon. Ez a folyamat akár több évig is elhúzódhat, és leggyakrabban méh- vagy darázscsípéssel szembeni túlérzékenység esetén alkalmazzák.