Allergiás szempanaszok
Az allergiás megbetegedésben szenvedők száma évről évre gyarapszik.
A kellemetlen, krónikus kórkép egyaránt jelentkezhet gyermek- és felnőttkorban is. Tévedés azt gondolni, hogy ha gyermek- illetve serdülőkorban nem kezdődtek meg az allergiás panaszok, akkor egy életre elkerültük a bajt: nagyon sok esetben a felnőttkor közepén, hirtelen a semmiből előteremve kezdődnek a jól ismert jelenségek.
Az allergiás megbetegedés hátterében több tényező szerepét bizonyították már, az örökletes hajlamon kívül a környezetünkben egyre nagyobb számban fellelhető, legkülönfélébb allergének kiváltó, potencírozó hatása is jól ismert: igazolt tény, hogy akinek a felmenői között allergiás betegek fordultak elő, azok az átlag populációhoz képest nagyobb kockázattal bírnak a kór kialakulása szempontjából.
Az allergia számos formában jelentkezhet, az allergének (allergiás reakciót kiváltó anyagok) a tápcsatornán, a bőrön, a nyálkahártyákon, illetve a légutakon keresztül irritálhatják a szervezetet. A szemünket borító kötőhártya ugyancsak képes a különféle allergének jelenlétére „reagálni”. Az allergiában szenvedők számára jól ismertek a jellegzetes tünetek: gyakori tüsszögés, vizes orrfolyás, orrdugulás, a szemek viszketése, könnyezése. Nem ritka a kötőhártya gyulladásos állapotának kialakulása sem, mely helyi vérbőséggel, és erős viszketéssel társul. Súlyosabb esetben homályos látással, és akár a szemhéjak duzzanatával is szövődhet. Fontos itt megjegyezni, hogy a szem ilyen típusú gyulladása – ellentétben a vírusos, vagy bakteriális jellegű gyulladásokkal – nem fertőző állapot, így a beteg közösségből való kiemelése nem indokolt. (A kettőt segít elkülöníteni, hogy míg az allergiás forma rendszerint egyszerre kezdődik mindkét oldalon, addig a fertőzéses eredetű először az egyik, majd a másik szemet érinti; illetve, hogy a bakteriális formáknál sok esetben bőséges, gennyes váladéktermelődés is kialakulhat.)
Attól függően, hogy mi a kiváltó ágens, a gyulladásos szempanaszok fennállásának, jelentkezésének „görbéje” igen változatos lehet: nem mindegy például, hogy az illető a háziporatkára, vagy csupán a virágzó mogyóróra érzékeny.
Már ismert allergiás egyénnél a diagnózis elég egyszerű, míg a friss eseteknél ezt nagyban megkönnyíthetik az esetlegesen fennálló egyéb panaszok, valamint az illető családi és egyéni kórelőzménye. Vérből, illetve a bőrön végzett allergiatesztek segíthetik felderíteni a bűnös ágenst. Tekintettel arra, hogy az allergiás eredetű szempanaszok igen kellemetlenek, esetenként kínzóak lehetnek, az allergia oki kezelésén túl, minden esetben szükség van lokális (helyi) terápiára is. Ezek rendszerint antihisztamin, gyulladáscsökkentő, esetleg szteroid-, vagy egyéb, speciálisan az allergiás folyamat mechanizmusát befolyásoló hatóanyagtartalmú tartalmú szemcseppek, melyek meghatározott ideig történő alkalmazásával sokat tehetünk a gyulladásos tünetek enyhítése érdekében.
