Elkészültek a tumorokat pusztító nanorobotok

A nanomedicina hatalmas előrelépést tett. Az arizonai egyetem tudósai az amerikai Nemzeti Technológiai és Nanotudományi Központ és a Kínai Tudományos Akadémia kutatóival együttműködve sikeresen programoztak be a vérellátási utak elvágásával tumorok zsugorítására képes nanorobotokat. A technológia prezentálása emlősök (egerek, törpemalacok) rákos megbetegedéseinek (melanoma, tüdő-, mell-, és méhnyakrák) kezelésével történt. Az eredményeket széleskörűen lehet alkalmazni a rákos megbetegedések különböző fajtáira, mivel a szilárd tumorok esetében a tápláló erek lényegében azonosak. A nanomedicina egyébként egy új orvostudományi ág, mely a nanotechnológiában rejlő különféle lehetőségeket ötvözi a kezelések újfajta megközelítésével. Ilyen például a molekula méretű nanorészecskék készítése, melyek a súlyos betegségek, különösen a rák diagnosztizálására és kezelésére szolgálhatnak. Eddig a szakemberek olyan robotok építésén dolgoztak, amelyek aktívan keresik, majd megsemmisítik magukat a tumorokat, míg az egészséges sejteket érintetlenül hagyják. A most elért áttörés lényege a szelektív kiválasztás és a tumorok kiéheztetése. Az új stratégia által kifejlesztett nanorobotokat programozni lehet molekuláris terhek szállítására, majd a ’rakomány’ letételével a tumorok vérellátásának akadályozására, ezzel pedig el lehet érni a tumor zsugorodását. Vizsgálataik elvégzéséhez a tudósok egy már jól ismert egér-modellt alkalmaztak, amely során emberi ráksejteket juttatnak az állatok szervezetébe. Ahogy a tumor nőni kezdett, aktivizálták a robotokat. Mindegyikhez trombin molekulákat (vérelvadást segítő vegyület) csatoltak, majd injekció által juttatták ezeket az egerek szervezetébe. A robotok gyorsan dolgoztak, és pár órán belül körbevették a tumort, hogy elkezdjék annak zsugorítását. A kísérletekkel a tudós csapat azt is bizonyította, hogy biztonságos technológia a nanorobotok használata. Ami a legfélőbb volt, nem következett be: a robotok nem vándoroltak el, és nem okoztak egészségügyi problémákat, például az agyban trombózist okozva. Azt, hogy csak a tumort vegyék körbe és kezdjék pusztítani, egy bizonyos DNS aptamer segítségével érték el, amely egy nukleolin nevű fehérje megtalálásával navigálta a robotsereget. A nukleolin nagy mennyiségben van jelen a tumorok felületén, az egészséges sejtekén azonban nem található meg. Az eredmények nagyon biztatóak: a tumorokon károsodás volt megfigyelhető 24 óra elteltével, míg az egészséges területeket nem érte semmilyen ártalom. 3 nap múlva a daganatot tápláló összes érben akadályozottá vált a vérellátás. Nyolcból három melanomás egérnél teljes tumorregresszió ment végbe, az összes kísérleti alany adataiból pedig az látszik, hogy a túlélési időtartamok mediánja (középső értéke) több mint a kétszeresére nőtt.