Nagy felfedezés az immunitás kapcsán

Egy tavaly készült európai kutatás során 100 csecsemő immunrendszerét vizsgálták meg, méghozzá a születésük utáni első 12 hétben. Idén pedig a Nature Communication című szaklapban került publikálásra egy tanulmány, mely során az immunrendszer fejlődését elemezték. A szakemberek pontosabban arra a kérdésre próbáltak választ kapni, hogy milyen sejtek, gének és fehérjék aktívak egy kisbaba életének első hetében. Ezen a kettőn kívül készült egy harmadik kutatás is, amely a felnőttek immunrendszerét vette górcső alá. Mindhárom tanulmány rendkívül fontos, hiszen mindegyikre szükség van ahhoz, hogy kiderüljön, hogyan illeszkednek az immunrendszerek egymáshoz. Az európai kutatás vezetője a következőt nyilatkozta: „Az immunrendszer annyira komplex, annyi mozgó alkotórésze van, hogy nem fogjuk például azt megtudni, hogyan működik egy betegnél, ha mindössze a sejtek és fehérjék egyik fajtáját figyeljük.” A stockholmi Karolinska Intézet kutatóját, Petter Brodint, nagyon meglepték vizsgálatainak eredményei, melyek szerint minden kisbaba immunrendszere hasonlóan reagál a születésre, függetlenül attól, hogy időre születtek vagy korábban jöttek világra. Amikor a picik először érintkeznek a külvilággal, a bacilusok sec-perc alatt bejutnak az emésztőrendszerbe, a bőrre és a tüdőbe. Ez a folyamat minden újszülöttnél lezajlik, legyen az koraszülött vagy sem. A Harvard Egyetem egyik orvosprofesszora, Ofer Levy Gambiában vizsgálta meg 30 újszülött vérmintáját, és arra a megállapításra jutott, hogy számos eltérés volt a kisbabák immun-, gén- és metabolikus aktivitásaiban, azonban voltak közös ismertetőjegyei annak, hogy az immunrendszeri és genetikai aktivitás életük első hetében megváltozott. A felnőttek immunrendszerével kapcsolatos, kilenc éven át tartó kutatás során 135 embert vizsgáltak meg. Ahogy sejtették, valóban minden személy immunrendszere különbözik, azonban az életkorral összefüggő módosulások egy út mentén haladnak: azaz mindenki ugyanarra tart, mindössze más tempóban. A szakemberek ezeket az eredményeket az immunrendszer mérésére használják fel. Utóbbinak köszönhetően meg tudják mondani, hogy megfelelően működik-e a szervezet védekezőképessége vagy sem. Ezáltal ki tudják deríteni, hogy például kinek nem nyújt védelmet az influenza elleni oltás, és kinek nem.