Körömrágás – Hogyan szokjunk le?

A legtöbben gyermekkorukban kezdik rágni körmeiket, de míg az évek múlásával az emberek egy része leszokik e tevékenységről, a többiek felnőttként sem tudnak megszabadulni ettől a szokástól. A körömrágás leggyakoribb kiváltó okai közt szerepel a belső bizonytalanság, a frusztráció vagy a folyamatos nyomás és stresszhelyzetek jelenléte. Gyermekkorban kezdődő körömrágás esetében nagyon valószínű, hogy a gyerkőcöt valamilyen elfojtott érzelem viszi rá az automatikus mechanizmusra, ennek elmúlásával – és nem kevés szülői nyaggatással – azonban végül sokan leszoknak róla. Viszont ha gyermekként valamelyik szülővel szemben érzett frusztráció vagy düh váltja ki a jelenséget, az könnyen ’rajtunk maradhat’ felnőtt korban is, különösen, ha nem foglalkozunk a kiváltó ok megoldásával, vagy a leszokási lehetőségek keresésével. Az érzelmeken és a mentális egészségi állapoton kívül egyes feltételezések szerint genetikai háttérre kell gyanakodnunk a jelenség kapcsán. Egyes kutatások arra az eredményre jutottak, hogy a körömrágó szülők gyermekeinél nagyobb a valószínűsége a szokás kialakulásának, még akkor is, ha maguk a szülők felnőttként már nem rágják körmeiket. A gyermekkorban elkezdett körömrágásról igen nehéz leszokni, hiszen felnőttként az embert még több olyan impulzus érheti, és még több olyan szituációba kerülhet, amelyben úgy érzi a szervezete, hogy valahogyan le kell vezetni a feszültséget. A körömrágás előjöhet izguláskor, éhségérzet miatt, amikor bizonytalannak érezzük magunkat, de akkor is, mikor egyszerűen csak unatkozunk. Ha felnőttkorban kezdődik, az szinte minden esetben lelki okokra vezethető vissza. A mindennap folyamatosan jelenlévő stressz, de csak egy-egy rövidebb kemény időszak is előhozhatja a szokást, a legtöbbször viszont valamilyen elfojtott düh vagy agresszió áll hátterében. A körömrágás maradandó egészségügyi károsodásokat ugyan nem okoz, mégis jó pár indokot találhatunk, ami miatt érdemes leszokni róla. A körmök furcsán, természetellenes alakban kezdhetnek nőni, a fogaink letörhetnek, elkophatnak, többször lehetünk betegek a kezeken lévő baktériumok szervezetünkbe kerülése miatt, de az esztétikai problémák sem mellékesek. A leszokás ugyan hosszadalmas lehet, de egy kis plusz odafigyeléssel kivitelezhető. A körömrágás elleni praktikák között találjuk a legegyszerűbb dolgot is. Vágjuk le őket rövidre a körmeinket, így nem lesz mit rágnunk. Használjunk erős szagú és ízű körömápolót, körömlakkot vagy kézkrémet, így kétszer is meggondoljuk majd, hogy szájunk közelébe emeljük-e a kezünket. Gyógyszertárakban találhatunk kifejezetten erre a célra fejlesztett készítményeket is. Hatékony technika lehet még a befektetett pénz és energia miatti bűntudat kiváltása: építtessünk műkörmöt, vagy menjünk rendszeresen manikűröztetni, így a szép eredményt látva kevésbé lesz kedvünk elrontani a képet. Végső esetben – még ha furcsán is néz ki – viselhetünk kesztyűket is, hogy távol tartsuk fogainkat a körmeinktől. Az efféle gyakorlatias trükkök mellett természetesen nem hátrány az sem, ha a probléma okának megszüntetésén is dolgozunk. Találjuk meg, mi okozza a rossz szokást, milyen érzés váltja ki belőlünk a tevékenységet – így máris egy hatalmas lépéssel közelebb kerülhetünk a megoldáshoz. Hasznos, ha valami mással foglaljuk el kezeinket vagy szánkat a kritikus pillanatokban: szerezzünk be egy stresszlabdát, fidget spinnert, kattintgassunk egy tollat, rágózzunk, vagy ami csak nekünk kényelmes – a körömrágáson kívül.