Az emberi test 5 megoldatlan rejtélye

Ujjlenyomat Mindannyian tudjuk, hogy az ujjlenyomatunk teljesen egyedi, nincs még egy ugyanolyan. Felvetődik a kérdés, hogy ez miért van így, illetve az, hogy például az ősembernek is volt-e már ujjlenyomata. A kutatók sokáig úgy gondolták, hogy az ujjlenyomatunk segítségével vagyunk képesek megfogni a tárgyakat, azonban kiderült, hogy az ellenkezője igaz, hiszen az ujjlenyomat miatt sokkal kevésbé érintkezik a bőrünk a tárgyak felületével, így semmi köze a fogáshoz. Míg a szakemberek más területeken hatalmas előrelépéseket tesznek, addig arra a kérdésre, hogy miért van ujjlenyomatunk, továbbra sem találtak választ. Vakbél A vakbél egy olyan szerv, ami óriási fájdalmat tud okozni, az eltávolítása azonban semmilyen hatással nincs a szervezetünk működésére. Épp ezért sokakban felmerül a kérdés, hogy egyáltalán miért van. Sok tudós – köztük Charles Darwin is – úgy gondolta, hogy a növényevő embernek az emésztés miatt volt szüksége a vakbélre, az evolúció során nem tűnt el, funkciója azonban nincs. Ez a nézet viszont megdőlni látszik, ugyanis a legújabb kutatások szerint a vakbél rengeteg jó baktériumnak ad otthont, továbbá védi azokat. Ásítás Annak ellenére, hogy már az anyaméhben is tudunk ásítani, a kutatók még nem találták meg az ásítás miértjét. Az egyik teória szerint azért csináljuk, mert így tudjuk az agyunk hőmérsékletét szabályozni, ugyanis az unalom és az alváshiány hatására csökken annak hőmérséklete. Egy másik elmélet szerint azért ásítunk, mert így kizökkentjük a testünket, hiszen hatására megnő a pulzusszámunk. Azt nem tudni, hogy melyik teória helyes, de még az is lehet, hogy mindkettő. Különböző vércsoport Arra már rájöttek a szakemberek, hogy a különböző vércsoportok más és más fertőzéseket képesek leküzdeni, továbbá úgy vélik, hogy kb. 20 millió évvel ezelőtt kezdtek ezek kialakulni. Ezen ismeretek ellenére pontosan még nem tudják, hogy miért van ennyi különböző vércsoport. Álmok Az emberek életük kb. egyharmadát alvással töltik, azonban a szakemberek nem tudják pontosan, hogy miért és hogyan álmodunk. Az köztudott, hogy a REM fázis alatt álmodunk, továbbá arra is rájöttek már, hogy eközben megnő a pulzusszámunk, azt azonban nem derítették még ki, hogy milyen célja van az álmoknak. Az egyik legelterjedtebb elmélet, hogy azok segítségével dolgozza fel az agyunk az aznapi történéseket, továbbá kiválogatja a fontos és a lényegtelen emlékeket. Egyes tudósok szerint az álmodásnak nincs semmilyen jelentősége, mindössze a tudatalattink játéka.