Az agyunk hány százalékát használjuk?
Agyunk a legösszetettebb és legbonyolultabb szervünk, amelynek működését még máig sem sikerült teljes mértékben megértenünk. De mekkora részét használhatjuk ki valójában ennek a körülbelül 1,3 kilogrammos, 100 milliárd idegsejtet tartalmazó csodának?
Évekkel ezelőtt népszerű lett a tévhit, miszerint agyunk 10 százalékát használjuk csak. A köztudatban mindmáig széles körben él az ominózus 10 százalékos határ, azonban több, a közelmúltban készült kutatás is megcáfolta a feltevést. Amerikában publikált tanulmányok szerint ugyanis még a legegyszerűbb feladatok elvégzése közben is aktivitást tapasztalhatunk agyunk szinte minden részében. A tudósok ennek megfigyelésére az úgynevezett fMRI-technológiáját, vagyis a funkcionális mágneses rezonancia képalkotást használták, ennek segítségével ugyanis különféle tevékenységek végzése közben is képesek megfigyelni az agyi aktivitást. Így derült ki az is, hogy még pihenés vagy alvás közben is aktív agyunk legnagyobb része, a szerv aktivitásának százaléka pedig egyénről egyénre változik, és függ az éppen végzett tevékenységtől, de attól is, hogy min gondolkodik éppen az ember.
Agyunk testünk össztömegének mindössze két százalékát teszi ki, azonban működéséhez a szervezetbe kerülő kalóriák és oxigén mintegy 20 százalékát használja fel. Szakértők szerint agyunk épsége, csak úgy, mint testünk többi részéé, függ életmódunktól, étkezésünktől és aktivitásunktól is. Az agy egészségéhez legnagyobb mértékben az E-vitaminban gazdag gyümölcsök és zöldségek (spenót, brokkoli, áfonya), a sok béta karotint tartalmazók (édesburgonya, kaliforniai paprika), az olajos halak (lazac, makréla, tonhal) és az olajos magvak (dió, pekándió) járulnak hozzá.
A rendszeres testmozgás azon kívül, hogy átfogóan jó hatással van egészségünkre, kutatások szerint segíthet megelőzni az Alzheimer-kór és a demencia kialakulását, ezzel pedig támogatja az agy állapotának megőrzését is. Ezenkívül magát az agyat megmozgató feladatok jelentősége a legnagyobb a szerv egészségének fenntartásában. Egy kutatás szerint a napi rendszerességgel végzett, gondolkodásunkat ösztönző feladatok 29 százalékkal csökkentették az időskori demencia kialakulásának kockázatát.
