„A konyhakert nagy tanítómester”
Évtizedek óta követjük a képernyőn, a fél ország érzi ismerősének, és valószínűleg ezrek kerestek rá egy-egy általa bemutatott receptre.
Hasznosnak találja a BENU.hu cikkeit? Hogy könnyebben megtalálja cikkeinket, állítsa be a benu.hu-t megbízható Google-forrásként!
Beállítom
- Bár egy ideje véget ért a műsor, gondolom, sokan még Gasztroangyalként azonosítják.
- Kilenc és fél évig jelentkezett új részekkel a Gasztroangyal, természetesen, hogy ez a kép ugrik be a nézőknek. Tavaly óta azonban már a Borbás Marcsi szakácskönyve című műsorral vagyunk jelen a Duna Tv-n, és szerencsére azt is szeretik. Az új műsorom indulása után pedig elindítottuk az egy.hu-t, melynek tulajdonosa és mozgatója vagyok. Ebben az online magazinban már nem csak gasztro témákkal foglalkozunk, de egy teljes életmód platformot működtetünk. Évek óta láttuk, hogy erősebben kell jelen lenni az online térben, és egy darabig blogban, vlogban gondolkoztunk, de végül egy sokkal komplexebb vállalkozásba láttam érdemesnek belevágni.
- A vírus szempontjából a legjobb időzítéssel indult az oldal.
- Valóban, télen indultunk, és márciustól, amikor mindenkinek otthon kellett maradni, iszonyúan megnőtt a látogatottságunk. Ez fantasztikus dolog, de nagyon sok munkát kíván tőlünk.
- A Kertem című videós tartalomból nyilvánvaló, hogy egyre nagyobb szerepet kap az életében a kertészkedés.
- Évek óta készültem egy konyhakertről szóló műsorra, és ez most egybeesett az oldal profiljával és azzal a karatén adta lehetőséggel, hogy sokan ekkor kezdtek bele a kertészkedésbe. Ez is egy óriási feladat, hiszen mindent én magam csinálok, így hatalmas háttérmunkára van szükség ahhoz, hogy egy-egy felvétel elkészüljön. Mindig is hangsúlyoztam, hogy jó alapanyag nélkül nincs jó gasztronómia. A legjobb pedig az, ha az ember tudja, honnan van, milyen minőségű a zöldség – így adta magát, hogy erről is készítsek egy műsort.
- Azt is bevallja magának, amikor valami nem jön össze?
- Nem csak magamnak vallom be. Tudni kell, hogy a konyhakertben minden évben vannak dolgok, amik sikerülnek, és amik nem. Beüthet egy-egy időjárási változás, jönnek a kártevők, ha akarjuk, ha nem. Nem sikerülhet minden, tudni kell lemondani dolgokról. Ezt pedig be kell mutatni, különben nem tudnának tanulni belőle a nézők. A konyhakert nagy tanítómester.
- Úgy tűnik, Ön „véletlenül” mindig a legjobbkor kezd bele a dolgokba. Akkor vágott bele a gasztroműsorba, amikor még nem írt mindenki szakácskönyvet, akkor kezd online műsort gyártani és kertészkedni, amikor erre sokan nyitottak lesznek.
- Ez így van. A Vörös és fehér borászmagazinba is akkor vágtam bele, amikor még nem volt ekkora divat borászattal foglalkozni. Akkor kezdett csak berobbanni a magyar bor. Azt hiszem, valóban szerencsém van. Vagy jó orrom.
- A sikerének persze az is része, hogy nem csak a receptjeit követjük, de azért is szeretjük nézni, mert azt látjuk: őszintén hisz abban, amit csinál.
- Régóta mondom, hogy a képernyő tizenöt percig enged hazudni valakit, és utána lebukik. Ha valaki csak a trend miatt foglalkozik valamivel, nem lesz igazán sikeres. Ha viszont szívből csinálunk valamit, az átjön.
- A főzőműsoraiban szinte mindent örömmel kóstolt. Néha már arra vártunk, mikor történik meg, hogy valami nem ízlik Önnek. Egyetlen esetre emlékszem.
- Az egy sertésvéres fogás volt. Nem sok étel van, amit nem szeretek, ha az jó minőségű. Ráadásul ezek a műsorok mindig úgy készültek, hogy én választottam ki, mit főzzünk a felkínált lehetőségek közül, nyilván nem esett olyasmire a választásom, ami nem tűnt vonzónak.
- Otthon is szokott főzni vagy éppen a műsorok miatt már nincs kedve?
- Mindennap főzök, háztartást vezetek. Erre vágytam, erről kellett lemondanom a Gasztroangyal sok utazása miatt. Legtöbbször nagyon egyszerű, gyors fogásokat készítek, hiszen én sem szeretném azzal tölteni a napomat, hogy állok a tűzhely mellett. A mai ebéd (az interjú augusztus elején készült) grillezett patisszon szeletek voltak, fokhagymás-petrezselymes zöldbabbal, ami az egyik kedvencünk. Minden saját termés, most ezt adta a kert. Április óta nem vettünk zöldséget, csak halat és húst vásárolunk, de utóbbiból keveset, heti egyszer szerepel legfeljebb az étlapunkon.
- A gasztroműsoraiban a kezdetek óta arra próbált minket terelni, amit mostanában környezet- és egészségvédelmi szempontokból is egyre többen hangoztatnak. Együnk kevesebb húst! Termeljük magunk, amit tudunk! Csak annyit fogyasszunk, amennyi feltétlenül szükséges!
- Én mindig ezt hangsúlyoztam. Sokan meg is mosolyogtak, mondván, nem éri meg otthon termelni - ezen én mindig felhúztam magam. És most tessék, bebizonyítom, hogy igenis megéri. Ha például zöldbabot ültetünk, akkor arról legalább 6-7 ebédnyi zöldség kijön, ha pedig még el is tudjuk rakni télire, amit frissen nem eszünk meg, akkor sokkal tovább is élhetünk a saját termésből, mint három-négy hónap. Ráadásul mindez egészséges, hiszen teljesen vegyszermentesen gazdálkodom. Nem mondom, hogy ez egyszerű, viszont ha már ismerjük a földet, a növényeket és a „trükköket”, akkor sokkal könnyebben megoldható. Ha magunk termeljük a zöldségeinket, azzal hosszútávon anyagilag is jobban járunk, és miközben kint dolgozunk a szabad levegőn, még az egészségünkért is sokat tehetünk.
- Ennek köszönhető, hogy nem öregszik? Sok-sok éve látjuk a képernyőn és úgy marad fiatalos, hogy nem látjuk művi beavatkozások nyomait.
- Mert nincsenek – ilyen egyszerű. Biztos, hogy sokat számít, hogy az ember önazonos. Persze nem akarok mindenkit lelombozni, de azért én érzem, hogy öregszem… mert ásni például már nem annyira egyszerű, érzem, hogy elfáradok.
- Ásni húszévesen sem egyszerű…
- (Nevet) Az tény, hogy rengeteget vagyok a friss levegőn, nem eszem szemetet, nagyon ritkán bűnözök. Persze nekem is vannak gyenge pontjaim, ettem már gyorsétteremben is egyszer-kétszer, és azt látom, hogy nagyon nagy csapda. Hiszen a hamburger, a sült krumpli eteti magát, de utána nem érzem jól magam és éhes is vagyok. Holott a szervezet nem kívánja a folytonos evést, ha nincsenek hiányai. Furcsa, amit mondok, de a bio az kevés. Hiszen ha tápanyagszegény a talaj, amiben nő a bio élelmiszer, akkor nem lesz benne elég vitamin, ásványi anyag, mikroelem, aminosav. A szervezetünk pedig annyira okos, hogy az agynak csak akkor fog menni a jel a jóllakottságról, ha ezekből az anyagokból megkapja a szükséges mennyiséget. Ha nincs elég, akkor csak kalóriát viszünk be, de szükséges tápanyagot nem. Egységben kell gondolkozni: ha a talajt tápláljuk, akkor olyan zöldségünk lesz, ami minket is táplál, és nem csak hizlal. Nem fog úgy kiszáradni, öregedni a bőrünk, nem lesz annyi betegségünk, ami nyomot hagy rajtunk. Minden mindennel összefügg.
- Mit gondol, hogyan készíthetjük fel az immunrendszerünket a második járványhullámra?
- Szerintem az első és legfontosabb a sok egészséges, méreganyag-mentes zöldség fogyasztása. Azokban benne van minden olyan anyag, mikroelem, ami stabillá teszi az immunrendszert. Ősszel rengeteg zöldség terem, csak a minőségre kell figyelni. Nem gondolom, hogy csak külföldről jöhetnek a superfood-ok, hiszen a cékla, a meggy, a mézek és még sorolhatnám, a legjobb minőségű, hazai szuper-élelmiszerek. És most kell előkészíteni a kertet a tavaszi vetésre! Ez egyrészt remek mozgás, másrészt, ha erre készülünk, már optimistán nézünk a jövőbe, és ez nagyon jót tesz. A legrosszabb ugyanis a rettegés. Nem rettegni kell, hanem cselekedni, persze óvatosan, a szabályokat betartva. Ha ősszel teszünk azért, hogy tavasszal jó minőségű élelmiszerünk legyen, azzal a testünknek és a lelkünknek is fontos táplálékkal szolgálunk.
