7 érdekesség a kómáról
Valószínűleg nem sokan ismerünk olyan személyt, aki már volt kómában, így a legtöbben a filmekben látott főbb jellemzők alapján szereztük meg ismereteinket az állapottal kapcsolatban. De vajon helyesek ezek a szedett-vedett információk?
- Nem kóma
Az eszméletlen állapot nem ugyan az, mint a kóma. Kómának akkor nevezhetjük a beteg állapotát, ha már több, mint 6 órája eszméletlen.
- Oxigénhiány
Bár, ha kómáról esik szó, sokan asszociálunk a különféle belső vagy külső traumák hatásaira – például fejsérülés, agyvérzés, rohamok vagy méreganyagok –, a kóma leggyakoribb kiváltója az oxigénhiány.
- Pupillák
Két kitágult pupilla a kóma jele lehet, ahogyan az is, ha az egyik pupilla tág, míg a másik összeszűkült állapotban van. Azonban a legnagyobb jelzést mégis a fényre való reagálás képessége adja. Azok, a fejsérülést szenvedett emberek, akiknek pupillái nem reagálnak a fényre, 90 százalékban nem élték túl a kómás állapotot.
- Guiness-rekord
A leghosszabb kómás állapot Elaine Sposito nevéhez köthető, aki 6 éves korában nem ébredt fel egy műtéti altatásból, életének hátralevő részét, 37 évet és 111 napot, pedig kómában töltötte.
- Két hét
A legnagyobb esély a kómából való felépülésre a 2 hetet vagy annál kevesebb ideig kómában töltők esetében van.
- Öntudat
A kómába esett páciensek mintegy 10 százalékának még szemeik kinyitása után sem sikerül visszanyernie öntudatát, őket apallikkereknek nevezik. Náluk a nagyagyban történt károsodás miatt csak a légzési és keringési folyamatok állnak vissza, azonban szellemi képességeikkel és személyiségükkel nincsenek tisztában.
- Glasgow-skála
A kómás állapot mélységét és lehetséges következményeit a Glasgow-skála alapján mérik. A skála bizonyos reakciók vizsgálatával jól jelzi az agykárosodás mértékét és az állapot súlyosságát.
