Mit tekintünk sportsérülésnek?
Ha röviden akarnánk összefoglalni, minden olyan kóros elváltozást, amelyet a sporttevékenységünk során szereztünk. Ebbe beletartozik az összes sérülés, amelynek kezelése orvosi segítséget igényel éppúgy, mint az, amikor legalább egy teljes napig nem tudunk miatta sportolni.
A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy azonnal szembetűnő, látható sérülésekről van szó, amelyek megfelelő kezelés esetén többnyire tökéletesen gyógyulnak.
Melyek a leggyakoribb sportsérülések?
Zúzódások
Ha csak a bőr alatti szövetek és erek sérülnek meg, és véraláfutás keletkezik, akkor beszélünk erről a sérülésről. Ez egy akut sportsérülés, amelyet egy külső, nagyobb erőhatás vált ki.
Rándulások
Ez a sérüléstípus jóval nagyobb fájdalommal jár, mint a zúzódás, hiszen ilyenkor az ízületek egy időre elmozdulnak a normál anatómiai helyzetükből.
Ficamok
A ficamok olyan sportsérülések, amelyek során elmozdulnak a csontok a szokványos helyzetükből, egy adott ízületen belül. A gondot az jelenti, hogy ilyenkor nem tud visszaállni a sérülést követően az ízület a kiinduló pozíciójába.
Szakadások
A ficamokkal gyakran együtt járó sérülés: ilyenkor az ízületalkotó szalagok és a tok is elszakad. Általában erős fájdalommal jár, így a ficammal együtt azonnali kezelésre szorul.
Törések
A nagy erejű ütésektől szenvedhetjük el őket. Előfordulnak azonban ún. stressztörések is: ezeket az apró repedéseket az ismétlődő terhelés okozza.
Horzsolások
Olyankor keletkeznek, amikor ledörzsölődik a felső hámréteg, szabaddá téve így az irhát – vele pedig az idegvégződéseket, ereket is, melyek így sérülnek. Nagyobb esések esetén, vagy kerékpáros baleseteknél fordulnak elő leggyakrabban.
Sebzések
Ebben az esetben – akárcsak a horzsolásnál – bőrünk folytonossága megszakad. Megkülönböztetünk a vérveszteség szerint vágott/metszett sebet, illetve szúrt sebet, melyeket valamilyen éles tárgy okoz.
Mi a különbség a sportsérülések két nagy típusának kezelésében?
A kisebb sérüléseknél általában elég lehet az ún. R.I.C.E. –módszer. Ennek elemei az egy-két napnyi pihentetés (R=Rest), a jegelés napi többször 20 percre (I=Ice), a végtagunk nyomás alá helyezése (C=Compression), illetve a sérült testrész megemelt pozícióban, akár párnán történő pihentetése (E=Elevation).
Velük szemben a komolyabb sérüléseknél, azaz ha néhány napon belül sem terhelhető az adott testrészünk és deformitás is mutatkozik, szakszerű orvosi kezelésre van szükségünk. Ez történhet gyógyszeresen, injekcióval, de műtéti úton is. A cél, az eredeti állapot visszaállítása, illetve nehogy egy újabb sérülés tovább rontsa a helyzetet.
Hogyan kezelhetőek a különböző sérülések?
Pihenés, megemelés
A duzzanat és fájdalom enyhítéséért fontos, hogy ne terheljük tovább a sérült területet, valamint az is, hogy a szív szintje fölé helyezzük az adott végtagot.
Kompresszió / befáslizás
A sérült végtag rögzítését egy nem túl szoros fáslival érhetjük el.
Jegelés
A duzzanat csökkentésére a hagyományos jégakku, vagy egy gélpárna (pl. a Livsane hideg-meleg gélpárnája) jelenthet gyors megoldást az első 48 órában.
Fájdalomcsillapítás
- Egy hideg-melegterápiás párna (pl. a Dahlhausen márka terméke) egy sokoldalú segítőtárs szinte bármilyen reumatikus probléma, húzódás és egyéb sportsérülések kezelése esetén.
- Krémek: az izomfájdalmak azonnali enyhítésére, a gyulladás csökkentésére a diklofenák tartalmú Voltaren Emulgel Forte is hatékony lehet.
- Tapaszok: az ínhüvelygyulladás, a ficamok, zúzódások és rándulások kellemetlen tüneteit a diklofenák tartalmú, praktikusan felhelyezhető Flector gyógyszeres tapaszok is enyhíthetik.
- A természetes gyógymódok híveinek pedig a Dr. Theiss Beinwell feketenadálytő krém hozhat enyhülést igénybe vett izmaink fájdalmára – akár hűsítő, akár melegítő formájában.
Legyen szó szinte bármilyen sportsérülés fájdalmának a csillapításáról, a BENU széles választékában megtalálhatjuk azt, ami a problémánkra a legmegfelelőbb. Azonban, ha a tüneteink 1-2 napnál tovább fennállnak, menjünk el mihamarabb sportorvoshoz!
