Szemünk védelme a digitális eszközök és környezeti ártalmak világában
Mindennapjaink már szinte elképzelhetetlenek digitális eszközök nélkül, ám az általuk kibocsájtott kék fény miatt használatukért komoly árat fizetünk. Életkorunk előrehaladtával a látásunk élessége egyébként is romolhat (40 éves kor felett egyre nő ennek valószínűsége), de az egyes környezeti ártalmak meggyorsíthatják ezt a folyamatot. Ezek között a kék fényen túl említhetjük az UV-sugárzást vagy a légszennyezést. A látásromlást a külső tényezőkön túl genetikai hajlam vagy akár egyes betegségek is kiválthatják.
Szemünk védelme a digitális eszközök és környezeti ártalmak világában
Mindennapjaink már szinte elképzelhetetlenek digitális eszközök nélkül, ám az általuk kibocsájtott kék fény miatt használatukért komoly árat fizetünk. Életkorunk előrehaladtával a látásunk élessége egyébként is romolhat (40 éves kor felett egyre nő ennek valószínűsége), de az egyes környezeti ártalmak meggyorsíthatják ezt a folyamatot. Ezek között a kék fényen túl említhetjük az UV-sugárzást vagy a légszennyezést. A látásromlást a külső tényezőkön túl genetikai hajlam vagy akár egyes betegségek is kiválthatják.
Mi a kékfény és miért ártalmas látásunkra?
A kék fény a látható fény spektrumának legnagyobb energiájú része, mely befolyásolja cirkadián ritmusunkat, így az alvás-ébrenlét váltakozását is. Az esti órákba nyúló telefon használat és számítógép előtt töltött idő késlelteti az elalvást, ezáltal rontva az alvás minőségét. Ezen túlmenően különösen káros hatású a látásunkra, hiszen a kék fényt sem a szaruhártya, sem a szemlencse nem képes megszűrni, így gyakorlatilag akadálytalanul éri el a retinát, azaz a látóhártyát. A kék fény terhelés a retinában túlzott szabadgyök képződést idéz elő, ami a sejtek károsodásához vezet. A lutein és zeaxanthin pigmentek a retinában feldúsulva képesek elnyelni a rövid hullámhosszú kék fényt, valamint antioxidáns tulajdonságuknak köszönhetően semlegesítik a szabadgyököket. A kék fény terhelés emellett a könnyfilm termelésében résztvevő sejteket is károsítja. A szaruhártya és kötőhártya károsító hatást tovább fokozza az is, hogy a monitor előtti tevékenységek során jóval kevesebbszer pislogunk, így ritkábban frissül a szemfelszín védelmét biztosító könnyfilm. Ilyenkor szemeink bevörösödnek és gyakran érezhetjük, hogy égnek és szúrnak.
Hogyan tudunk védekezni a kék fény terheléssel szemben?
Igyekezzünk csökkenteni a digitális eszközök használatával töltött időt, kifejezetten az esti órákban! Ha monitor előtti munkát végzünk, használjunk kék fény szűrővel ellátott szemüveget és rendszeresen iktassunk be szünetet! Erre van egy egyszerű, úgynevezett 20/20/20-as szabály, miszerint tartsunk szünetet minden 20. percben 20 másodpercre és nézzünk legalább 20 láb, azaz 6 méter távolságra. Az okostelefonok és a laptopok is rendelkeznek kék fény szűrő programmal, így ezt is hasznos bekapcsolni. Továbbá gondoskodjunk a szem speciális védőpigmentjeiről (lutein, zeaxantin) és a megfelelő mikrotápanyag (pl. C-, E-vitamin, cink, réz) ellátásáról is, melyek a szabadgyökkel és az általuk kiváltott oxidatív stresszel szemben nyújtanak védelmet.
Mit jelent az oxidatív stressz?
A szervezetben zajló különböző biokémiai folyamatok, illetve külső hatások eredményeként ún. szabadgyökök képződnek. Ezek a molekulák tekinthetők a „rosszfiúknak”, melyek nagy reakciókészségük miatt könnyen károsíthatják szervezetünk egészséges molekuláit. Vannak azonban a szervezetben ún. antioxidánsok – „jófiúk” – melyeknek az a feladata, hogy a szabadgyököket semlegesítsék, hatástalanítsák. Akkor van gond, ha a szervezet antioxidáns kapacitása kimerül és a szabadgyökök túlsúlyba kerülnek. Ezt nevezzük oxidatív stressznek, ami végső soron funkcióvesztéssel vagy akár sejtpusztulással jár együtt. Szervezetünk antioxidáns kapacitását támogathatjuk, ha kívülről is juttatunk be ilyen hatású mikrotápanyagokat élelmiszereinkkel, illetve akár étrend-kiegészítők formájában.
Légszennyezés más SZEMszögből
Köztudott, hogy a megemelkedett városi légszennyezettségnek egészségkárosító hatása van. Az már kevésbé ismert, hogy a légszennyező anyagok nemcsak a légzőrendszerünket, hanem látásunkat is károsíthatják. A közhiedelemmel ellentétben a légszennyezettség nem csak a nagyvárosokat érinti, hiszen a fával való fűtés során a levegőbe kerülő apró részecskék, illetve a mezőgazdasági munkálatokból származó porszemcsék is hozzájárulnak a levegő szennyeződéséhez, így a vidéki régiók is ki vannak téve ennek a veszélynek. Minél magasabb a légszennyezettségi érték, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy az hosszabb távon egészségügyi problémákat okoz. A légszennyező anyagok azonnali hatásaként szem irritációt és szemvörösséget tapasztalhatunk, de ezek a tényezők nemcsak a szaruhártyát, hanem a retinát is károsítják. Ennek hátterében a légszennyező anyagok által kiváltott oxidatív stressz és gyulladásos folyamatok állnak.
Mit tehetünk látásunk megőrzése érdekében az oxidatív stressz ellen?
Szervezetünk antioxidáns rendszerét megtámogathatjuk olyan mikrotápanyagokkal (vitaminokkal és ásványi anyagokkal), melyek hozzájárulnak az oxidatív stresszel szembeni védelemhez. Ilyenek például a C-, E-vitamin, a cink és a réz. Emellett a retinában természetes módon is előforduló pigmentek, a lutein és a zeaxantin is erős antioxidáns hatású anyagok, melyek szintén csökkentik az oxidatív stressz károsító hatását.
Jótanácsok a látás egészségének megőrzéséért
- Figyeljen vérnyomására és vércukorszintjére, vegyen részt az évenkénti szűrővizsgálatokon!
- Kerülje a dohányzást erei védelmének érdekében!
- Töltsön minél több időt tiszta levegőjű környezetben és mozogjon rendszeresen!
- Védje szemét a napsugárzás káros hatásaival szemben!
- Próbálja csökkenteni a digitális eszközök használatával töltött időt, kifejezetten az esti órákban!
- Gondoskodjon a szem speciális védőpigmentjeiről és megfelelő mikrotápanyag ellátásáról is!
