Milyen vérnyomásmérők vannak?

Alig van olyan háztartás, amelyikben ne találnánk legalább egy vérnyomásmérőt. Ezek zömében a felkaron vagy a csuklón használandóak, de ezen kívül számos más dologban is különböznek. Cikkünkben bemutatjuk, hogy milyen típusú vérnyomásmérők léteznek.

Milyen vérnyomásmérők vannak?
Milyen vérnyomásmérők vannak?

Vérnyomásmérési módszerek


Két fajta vérnyomásmérési módszert különböztetünk meg: a közvetlent és a közvetettet. Előbbi esetében egy, az ütőérbe bevezetett katéterrel mérik az érintettek vérnyomását, míg utóbbi esetén egy mandzsettát vagy egy elektronikai eszközt használnak. A közvetett módszer az elterjedtebb, hiszen azzal az otthonunkban is elvégezhetjük a mérést.
A közvetlen mérési módszert az olyan kritikus állapotú vagy súlyos sérült személyeknél szokták alkalmazni, akiknél folyamatosan kell mérni a vérnyomást. Ez egy rendkívül megbízható módja a vérnyomásmérésnek, hiszen mindig pontos értékeket ad.
A közvetett mérési módszert szokták például a háziorvosok alkalmazni, illetve mi magunk az otthonunkban. Ennél a típusú vérnyomásmérésnél egy elektronikai eszközre van szükségünk, de egy orvos manuálisan, egy sztetoszkóp és egy mandzsetta segítségével is képes megállapítani a vérnyomásunkat.

Közvetett vérnyomásmérő eszközök


Elektronikai, illetve automata vérnyomásmérők
Egy ilyen eszköz tökéletesen megfelel arra a célra, hogy otthon megmérjük a vérnyomásunkat és ellenőrizzük azt. Ezeket a típusú gépeket a felkarunkra vagy a csuklónkra kell felhelyeznünk, ahol megmérik a vérnyomásunkat, majd az eredményt digitálisan megjelenítik.
A csuklón használt eszközök a legpontatlanabbak, így nem is pontos mérések elvégzésére fejlesztették ki, hanem inkább sportolók számára, akik ezeknek a vérnyomásmérőknek köszönhetően a különféle gyakorlatok elvégzése közben is figyelemmel tudják kísérni a vérnyomásuk alakulását.
A felkaros vérnyomásmérőknél létezik félautomata és automata eszköz. Ezek közt az a legnagyobb különbség, hogy míg előbbiben nincs kompresszor, azaz kézzel kell felpumpálnunk a mandzsettát, addig utóbbi esetén ezt a lépést is a gép végzi el. A félautomata készülék legnagyobb hátránya, hogy annál pontosan tudnunk kell, hogy mennyire és milyen gyorsan kell felfújnunk a mandzsettát. Érthető módon az otthonokban az automata készülékek az elterjedtebbek, ugyanis ezek viszonylag pontosak.
Egy rendkívül speciális és rendkívül pontos eszköz az úgynevezett dual automata vérnyomásmérő, mely a nyomást és a pulzushangot is figyelembe veszi. Utóbbit egy mikrofon segítségével képes érzékelni, így ez az orvos sztetoszkópjának szerepét tölti be. Annak köszönhetően, hogy ezek a típusú vérnyomásmérők az orvosok higanyos módszerének elvén működnek, rendkívül pontosak.

Riva Rocci-féle vérnyomásmérő


Ez az egyik leggyakrabban használt eszköz. Ennél egy mandzsettát kell felhelyezni a felkarra, amit levegővel kell felfújni, méghozzá addig, amíg a mandzsetta nyomása nem haladja meg a verőér nyomását. Ezt követően ki kell nyitni a pumpa szelepét, hogy fokozatosan el tudjon távozni belőle a levegő, hogy a nyomásmérő higanyszála egyenletesen süllyedjen. Mindeközben egy sztetoszkóp segítségével figyeli az orvos az első pulzushangot, ami a szisztolés (nyomás a kar fő artériájában) értéket adja. A levegő távozása közben lesz egy pillanat, amikor eltűnik a pulzushang. Ez az érték határozza meg a diasztolés (a szívverések közti szünetben mérhető nyomás) vérnyomás értékét.