Mi állhat a magas vérnyomás hátterében?

A magas vérnyomás lerövidíti az életünket

A kezeletlen hipertónia, azaz a magas vérnyomás, átlagosan 11 évvel lerövidítheti az élettartamunkat. Mivel sok esetben nem jelentkeznek panaszok vagy azok nem egyértelműek, így csak minden második ember tudja, hogy vérnyomás problémái vannak. Épp ezért annyira lényeges, hogy rendszeresen ellenőrizzük a vérnyomásunkat.

A magas vérnyomás két típusa és kiváltó okai

Ahhoz, hogy meg tudjuk határozni a magas vérnyomás hátterében meghúzódó okokat, különbséget kell tennünk az elsődleges és a másodlagos hipertónia között. A felnőttkori esetek 90 százalékában elsődleges magas vérnyomásról beszélünk, aminek a hátterében nem szervi okok állnak. A szakértők úgy vélik, ezek örökletes genetikai tényezőkre vezethetők vissza, melyek csökkentik az erek rugalmasságát. Ennek következtében a szívizomnak nagyobb erővel kell pumpálnia, amit magasabb nyomással tud csak elérni. A gyermekkori hipertóniák túlnyomó többsége másodlagos, vagyis más betegség következtében alakulnak ki. A szakemberek még nem tudják pontosan, hogyan szabályozza a szervezetünk a vérnyomásunkat, de az biztos, hogy ebben a hormonoknak, az idegrendszernek és az érfalak rugalmasságának van központi szerepe. Mindössze abban biztosak, hogy ehhez biokémiai anyagokat, a szerveket, a vérereket és az idegrendszert használja. Az alábbi faktorokról azonban biztosan tudjuk, hogy kedveznek az elsődleges magas vérnyomás kialakulásának:

• kevés testmozgás
• túlzott kalóriabevitel és minőségileg nem megfelelő étkezés
• túlsúly
• magas vércukor
• dohányzás
• alkohol
• stressz
• túl sok sófogyasztás
• alacsony káliumbevitel

Általánosságban elmondható, hogy férfiak esetében 55 év felett nő meg a hipertónia rizikója, míg nőknél a menopauza után. Amennyiben egy beteg túlsúlyos, 2-es típusú cukorbeteg, továbbá magas a vérzsírszintje, akkor metabolikus szindróma áll fenn. Másodlagos hipertónia esetén a magas vérnyomás egy másik betegség következtében alakul ki. Legtöbbször valamilyen veseprobléma, anyagcserezavar vagy érbetegség áll a háttérben. A veseartériák szűkülete, illetve krónikus vesebetegségek is okozhatják, de az aortaszoros szűkülete vagy az alvási apnoe szindróma szintén állhatnak a háttérben. Ezeken kívül olyan gyógyszerek is kiválthatják, melyek hormonokat tartalmaznak, sőt mi több, különféle mozgásszervi betegségekre használatos gyógyszerek, elsősorban a nem szteroid gyulladásgátolók is okozhatják. Ritka esetekben a hormonháztartás zavara szintén vezethet másodlagos magas vérnyomáshoz. Ide soroljuk a Cushing kórt, a Conn betegséget, illetve az adrenogenitális szindrómát, továbbá az akromegáliát és a pajzsmirigy zavarát.