Különböző hőmérsékletek
Testünk különböző részein eltérőek a normálisnak tekintett hőmérsékletek. Napszaki ingadozást is megfigyelhetünk, valamint a fogamzóképes nők testhőmérséklete a ciklusnak megfelelően is változik. Ha a testhőmérséklet változásáról a lehető legpontosabb információt szeretnénk megkapni, végezzük a mérést mindig ugyanott. Lehetőségeink széleskörűek: lázat lehet mérni a fülben, a szájüregben, a végbélben - itt a normál hőmérséklet 36,6-37,5 Cesius fok között van, míg a hőemelkedés a 37,5 és 38,5 Celsius fok közötti érték, a lázról pedig a 38,5 Celsius fok fölött beszélünk. Ha a hónaljban vagy a homlokon mérjük a hőmérsékletet, a normál érték 36-37 Celsius fok, a hőemelkedés 37-38 Celsius fok közötti, a láz pedig a 38 Celsius fok fölötti érték.
Belső vagy felületi?
Testhőmérsékletünknek két fajtáját kell megkülönböztetnünk: az alap belső és a felületi hőmérsékletet. Előbbiről
legpontosabban a végbélben, a fülben vagy a szájüregben mért értékekből tájékozódhatunk, míg a hónaljon vagy a homlokon történő mérés pontatlanabb lehet, hiszen az inkább bőrünk felületi hőmérsékletének értékeit mutatja. A külső és belső érték között átlagosan körülbelül 0,5 Celsius fok a különbség.
Lázmérők
A lázmérő típusa is befolyásolhatja az eredmény pontosságát, ezért érdemes odafigyelnünk, milyen eszköz mellett tesszük le a voksunk. A higanyos lázmérők nagyon megbízhatóak, és bár a higany veszélyei miatt forgalmazásukat betiltották, a mai napig sokak otthonában akad belőlük egy-egy működő darab.
A digitális lázmérők praktikusak és gyorsak, azonban sok típusuknál érzékelhetők pontatlanságok. Ha mégis ilyet választanánk, alaposan nézzünk utána, melyek a legmegbízhatóbb termékek. A folyadékkristályos mérőeszközökről szintén eltérőek a vélemények. Mivel elsősorban felületi hőmérsékletet képesek mérni, sokan úgy kezelik azokat, hogy csak tájékoztató jellegű eredményt mutatnak. Általánosan elfogadott álláspont viszont, hogy az egyik legpontosabb eredményt adó és legkönnyebben használható lázmérők a fülhőmérők.
Hova tegyük?
A fülhőmérőn kívül
kisgyerekek és csecsemők esetében a legpontosabb módszer a végbél hőmérsékletének mérése, felnőttek esetében pedig a hónalj területén történő mérés. A szájüregben való lázmérés kevésbé javasolt, hiszen gyermekek esetében különösen veszélyes. De felnőtteknél is okozhat sérülést heves láz, remegés vagy hidegrázás miatt. A hónaljban történő lázmérésnél figyeljünk rá, hogy a területet mindig szárazra töröljük a mérés előtt, a lázmérő végét pedig a hónaljárok mélyébe helyezzük, majd karunkat erősen a mellkasunkhoz szorítva tartsuk ott az eszközt.
Ne vegyük ki!
Bármilyen kíváncsiak is vagyunk, vagy kényelmetlennek érezzük a testtartást,
ne szedegessük ki a lázmérőt, hogy megnézzük, hol tart. A higanyos lázmérők esetében a mérés időtartama 2-4 perc, a digitális hőmérők pedig csipogással jeleznek, ha megvan a végeredmény.
Mikor mérjünk?
Tartsuk észben, hogy
egy nap lefolyása alatt normál esetben is ingadozik testhőmérsékletünk: akár egy Celsius fokos eltérés is lehet a hajnalban mért legalacsonyabb és a délutánonként mért legmagasabb értékek között. Figyeljünk rá, hogy a különböző külső (forró zuhany, napon tartózkodás, testmozgás, sok meleg takaró), és belső hatások (stressz, étkezés, menstruációs ciklus, izgalom) is befolyásolják az értékeket. Ezért a testhőmérsékletet
lehetőleg nyugodt körülmények közt, ne közvetlen fürdőzés vagy sportolás után mérjünk.
