Így hat testünkre a boldogság

A boldogságért testünkben tudományos szempontból a neurotranszmitterek felelnek. Ők a ’hírnökök’, amelyek eljuttatják agyunkhoz a befogadott információ örömteliségét. Agyunknak nem egyetlen része felelős az érzelmekért. Minden emóció más-más rendszert indít be az agy különböző helyein. A boldogság által a dopamin és a szerotonin nevű neurotranszmitterek jelennek meg, melyek az öröm üzenetét hordozva más testi funkciókat is beindítanak.
Biztosan tapasztaltuk már, hogy a nagy boldogság közepette kipirul az arcunk vagy gyorsabban dobog a szívünk. Ezek a boldogság keringési rendszerünkre gyakorolt hatásai. Persze mindenki másképp reagál a különféle érzelmekre, így érezhetjük azokat a bizonyos pillangókat is hasunkban, de arckifejezésünk vagy akár ujjaink hőmérséklete is önkéntelenül megváltozhat.
A jókedv érzése eléri a vegetatív idegrendszert is – ez felelős az olyan öntudatlanul végzett mozgásokért és folyamatokért, mint például a lélegzetvétel vagy az emésztés –, és a boldogság okát adó tevékenységhez vagy helyzethez igazodva indít el különféle folyamatokat. Légzésünk felgyorsul, ha csúszdán csúszunk le, de lelassul, ha éppen egy békés erdő megnyugtató hangulatát fogadjuk be. Mivel emésztőrendszerünk működése is a vegetatív idegrendszer hatáskörébe tartozik, sokszor vehetjük észre, hogy egy-egy örömteli esemény után például csökken vagy épp hirtelen megnövekszik étvágyunk.