Van köztük egyszerűen, és kevésbé egyszerűen használható, sőt, az életkor és életmód alapján is lehet válogatni.
Az úgynevezett „fizikai” módszerek legtöbbje recept nélkül elérhető mindenki számára.
Remélhetőleg már tinédzserjeink, a nemi élettel ismerkedő fiataljaink is tudják, hogy számukra az óvszer az egyik legjobb választás: ehhez bármelyik patikában, drogériában hozzájuthatnak, ráadásul használata egyszerű, és nem utolsósorban, a terhesség elkerülése mellett a nemi úton terjedő fertőzések kivédésének is ez a leghatékonyabb eszköze. A hatékonysága a terhességek elkerülésében kb. 98 százalék, emiatt sokan egyéb módszerrel próbálják kombinálni.
Ezek közül is a leggyakrabban a szintén vény nélkül elérhető úgynevezett spermicid anyagokkal, melyeket a női hüvelybe helyezve, megnehezítik, megakadályozzák a spermiumok számára a nyakcsatornán való áthaladást. Hatékonyságuk kb. 94-95 százalék.
Napjainkban már elérhető a nők számára kifejlesztett óvszer, melynek hüvelybe történő felhelyezése némi gyakorlat árán elsajátítható, de pont ennek „nehézkessége” miatt relatíve gyakrabban fordulnak elő hibák, s így hatékonysága is alulmarad.
A hormontartalmú készítmények beszerzését mindenképpen orvosi vizsgálatnak, és célzott laborvizsgálatnak kell megelőznie - már csak azért is, mert ezen szerek legtöbbje csak vény ellenében vásárolhatók meg, és nem utolsósorban, vannak néhányan, akiknél a készítmény alkalmazása bizonyos kórállapotok (pl. trombózis) kialakulásához nagyban hozzájárulhat.
Közös tulajdonságuk, hogy meghatározott hormonokat meghatározott mennyiségben tartalmaznak, melyek a női szervezetben felfüggesztik az ovulációt, megnehezítik a spermiumok haladását, és az esetlegesen megtermékenyült petesejt beágyazódását. Minimális hormontartalmuk révén mellékhatások szinte alig tapasztalhatók.
Legelterjedtebb a tabletta kiszerelésűek, de egyre inkább teret hódítanak az úgynevezett „depó” készítmények: három, vagy akár több havi adagot juttatnak be finoman a bőr alá, ahonnan a hormonok a megfelelő ütemben folyamatosan jutnak be a keringésbe. Így kiküszöbölhetők a gyógyszerkihagyás kapcsán létrejött nem kívánt terhességek.
Szintén orvosi vizsgálatra, sőt, orvosi segítségre van szükség a méhen belüli fogamzásgátló eszköz („spirál”) alkalmazásához. Ezen túlmenően, a pesszárium felhelyezése előtt is érdemes szakorvos véleményét kérni, legalább az optimális méret megállapításában.
Az eszközt nem igénylő módszereknél (naptármódszer, megszakított közösülés) a teherbeesés kockázata nagyobb, így célszerű ezeket valamely, fentebb említett módszerrel ötvözni.
