A leggyakoribb autoimmun betegségek - 1. rész

1-es típusú diabétesz

A kevesebb inzulintermelés, – a normálistól eltérő vércukorszint és annak minden következménye – hátterében immunrendszeri és/vagy genetikai probléma áll. 1-es típusú diabétesznél az immunrendszer elroncsolja a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit, így az inzulintermelő béta-sejtek mintegy 90%-a elpusztul. A betegség csak állandó, folyamatos inzulinpótlással kezelhető.

Addison-kór

A mellékvesekéreg elégtelen működése, melynél nem termelődik elegendő mennyiségű kortikoszteroid. Bármely életkorban kialakulhat és az esetek 70%-ában tételezik fel autoimmun háttér, sejtkárosodás meglétét. A betegség jellemző tünetei: gyengeség, fáradtság, a bőr sötétebb elszíneződései testszerte, fogyás, étvágytalanság, izomfájdalom, hidegtűrési zavar. A tünetek lassan alakulnak ki, nagyobb stressz, műtét, baleset felerősítheti azokat. Fizikális és laborvizsgálat, valamint szteroid-provokációs teszt mutathatja ki. Kezelése folyamatos kortikoszteroid-pótlással lehetséges.

AHA, autoimmun hemolitikus anémia

A vérképző rendszert érintő autoimmun betegség, mely a vörösvértestek ellen irányul. Két típusa létezik: a meleg- illetve a hideg antitestes változat. Fennállhat alapbetegség is, például limfóma, leukémia, SLE. A vérszegénység hirtelen alakul ki, a lépnagyobbodás miatt bal felső hasi érzékenységgel. Hideg változat esetén fertőzések, pl. mononukleózis, tüdőgyulladás állhat a háttérben. Meleg változat esetén (ha az ok nem ismert) szteroidok adása, lépeltávolítás, immunműködést gátló szerek jöhetnek szóba a kezelés részeként, hideg változatban azonban célzott kezelés nincsen, csak a tünetek javítása érhető el.

Crohn-betegség

Regionális bélgyulladás, a bél falának krónikus gyulladása, amely feltehetően az immunrendszer zavarára vezethető vissza, de fertőzéses illetve táplálkozási oka is lehet. Jellemző tünete a hasmenés, a görcsös fájdalom, az étvágytalanság és a fogyás. Szövődménye lehet a bélelzáródás, gennyes tályogok megjelenése a bél területén. Olyan egyéb szervi gyulladások is kísérhetik, mint az epekő, a felszívódási zavarok, az ízületi gyulladás, szemgyulladás, szájüregi sebek. A betegség hullámzó, fel-fellobbanó jellegű. A diagnózis felállításához röntgenre, endoszkópos vizsgálatra és biopsziára is szükség lehet. A betegség hasmenésgátlók, antibiotikumok, gyulladásgátlók, szteroidok, immunműködést befolyásoló szerek, speciális diétás tápszerek segítségével kezelhető.

Hashimoto-féle tireoiditisz

A pajzsmirigy gyulladása, átmeneti alul- illetve túlműködéssel, de ez a két jelenség nem kötelezően kíséri a gyulladást. Többféle pajzsmirigy-gyulladás közül ez a leggyakoribb. A betegség nem más, mint a szervezet autoimmun reakciója a pajzsmirigy-sejtek ellen. Egyik tipikus jele, hogy a pajzsmirigy nagyobb, nem okvetlen fájdalmas, esetleg göbös . Kísérheti egyéb szervi betegség, pl. cukorbetegség, mellékvesebetegség, ízületi gyulladás, Sjögren-szindróma, SLE. Oki kezelése nincsen, általában pajzsmirigy-alulműködés marad fenn, mely élethosszig kezelendő.

ITP (idiopátiás trombocitopéniás purpura)

A betegség kimutatható ok nélküli alacsony vérlemezkeszámmal, kóros vérzékenységgel jár. A háttérben autoimmun zavar valószínűsíthető. Általában gyerekkori vírusfertőzést követően alakul ki, kezelés nélkül is gyógyulhat néhány hónap után. Kezelése szteroiddal, immunműködést gátló szerekkel történik.

Cöliákia, glutén-érzékenység

A cöliákia lényege a glutén nevű fehérjével szembeni túlzott érzékenység és annak bélből való felszívódásának zavara. A hátterében immunzavar áll (a glutén egy része ellenanyag-molekulákkal kötődik a vékonybélben és ez okozza a problémát). Gyermekkorban jellemző tünetei: nem megfelelő fejlődés, puffadás, nagy mennyiségű, bűzös széklet ürítése, vashiány, vérszegénység. A tápanyaghiány miatt további zavarok, így fogyás, csontfájdalom, vérzékenység jelentkezhetnek. Diagnózisát a klinikai kép és vékonybél biopszia valamint labor alapján állítják fel. Kezelése szakértő dietetikus által összeállított, teljes gluténmentes diétával lehetséges.