A magas vérnyomás fejfájást is okozhat – Ez áll mögötte

A magasvérnyomás-betegséget nem véletlenül nevezik „csendes gyilkosnak”, hiszen éveken át tartó fennállás mellett is lehet panaszmentes, ugyanakkor olyan atipikus tüneteket – például fejfájást, hányingert vagy szédülést – is okozhat, amelyeket más, mindennapi tényezőknek tudhatunk be.

Ez azért veszélyes, mert a krónikusan fennálló magas, vagyis tartósan 140/90 Hgmm fölötti vérnyomásnak komolyabb egészségügyi probléma, akár szívinfarktus vagy agyvérzés is lehet a következménye.

Cikkünkben bemutatjuk, mi történik a szervezetben akkor, ha valakinek rövid idő alatt 120/80 Hgmm-ről 160/100 Hgmm-re vagy a fölé emelkedik a vérnyomás számszerű értéke, ez milyen tünetekkel járhat, és miért érdemes különösen odafigyelni közülük a fejfájásra. Röviden áttekintjük a hétköznapi vérnyomáscsökkentő praktikákat, illetve a magas vérnyomás kezelési lehetőségeit is.

A magas vérnyomás és okai

Magas vérnyomásnál nemcsak a tünetek, hanem az okok is különbözőek lehetnek.

A vérkeringés

Az ereinkben keringő vér látja el oxigénnel és tápanyagokkal a szerveinket és a sejtjeinket, valamint segít abban, hogy az ott képződött salakanyagok távozhassanak. A vérkeringést elsősorban a szívműködés és az erek rugalmassága szabályozza. Ezek határozzák meg elsősorban a vérnyomást. Létfontosságú, alapvető folyamatról van szó, ami nélkül elképzelhetetlen az élet.

Szívünk percenként nagyjából 70-90-et ver, ám ez napszakonként és tevékenységenként változik: nyugalmi állapotban akár az 50-es pulzusszám is normális lehet, míg intenzív edzés során a 150 fölötti érték sem ritka. A szívverés tulajdonképpen a szívizom összehúzódását jelenti, a vérnyomás pedig megmutatja, hogy a szívünk milyen nyomással pumpálja a vért, de ezt az erek ellenállása is befolyásolja, valamint idegi és endokrin szabályozás is.

A vérnyomásértéknél leolvasható első szám az úgynevezett szisztolés érték, ami megmutatja, hogy a szív összehúzódásakor hány higanymilliméter a vérnyomásunk, a második szám – a diasztolés – pedig arról árulkodik, hogy a szívverések közötti szünetben milyen.

A magas vérnyomásról

A magas vérnyomás, vagyis a hipertónia népbetegségnek számít, annyira gyakori. Nemcsak azért veszélyes, mert tünetmentesen jelentkezik, hanem azért is, mert az ereket és a szerveket terhelő fokozott nyomás hosszú távon súlyos következményekkel járhat, akár fatális is lehet.

Értékek

A vérnyomás köztudatban forgó optimális értéke 120/80 Hgmm, de valójában az a legjobb a szervezetünk számára, ha a szisztolés érték 90 és 119 közötti, a diasztolés pedig 60 és 79 közötti. Fontos tudni, hogy a vérnyomás a kor előrehaladtával változik, így 50 éves kor környékén már a 130/80 is jónak számít.

130-139/85-89 Hgmm esetén emelkedett vérnyomásról beszélünk, míg 140/90 fölött kóros (magas) vérnyomásról, ami életmódbeli változtatásokat és orvosi figyelmet vagy kezelést igényel. Létezik olyan is, hogy a kettő közül csak az egyik érték kórosan magas: ha a szisztolés 140 alatti, a diasztolés pedig 89 fölötti, akkor izolált diasztolés hipertóniáról beszélünk, ha pedig a szisztolés legalább 140, ám a diasztolés 90 alatti, akkor izolált szisztolés hipertónia áll fenn.

Mi váltja ki?

Attól függ, hogy elsődleges vagy másodlagos a magas vérnyomásról beszélünk.

Az elsődleges típus jellegzetessége, hogy nem szervi oka van, hanem a tudomány jelenlegi állása szerint egyrészt öröklött tényezők okozzák, amelyek csökkentik az erek rugalmasságát, így a szívnek jelentősebb erőkifejtést kell tennie a vér pumpálásáért. Emellett számos környezeti rizikófaktor is növeli az elsődleges magas vérnyomás kialakulásának veszélyét. Ezek a kockázati tényezők – többek között – a következők:

• mozgáshiány,
• túlzott kalóriabevitel,
• túlzott sófogyasztás,
• túl alacsony káliumbevitel,
• túlsúly vagy elhízás,
• túl magas vércukorszint,
• stressz,
• dohányzás,
• rendszeres alkoholfogyasztás,
• férfiaknál 55 év fölötti kor, nőknél menopauza utáni időszak.

Másodlagos hipertóniánál pedig egy más kórkép következmény a magas vérnyomás, ami lehet például vesebetegség, érszűkület, hormonális zavar vagy akár alvási apnoé is. A magas vérnyomás éppen ezért minden esetben orvosi kivizsgálást igényel.

Mi zajlik le ilyenkor a szervezetben?

Ha magas a vérnyomás – vagyis a szív valamilyen okból kifolyólag keményebben dolgozik, hogy eljuttassa a sejtjeinkhez az oxigéndús vért –, az túl nagy nyomást gyakorol az erekre, károsíthatja a sejteket, sőt hosszú távon akár a szerveket is. A magas nyomásnak kitett erekben érelmeszesedés vagy verőértágulat jelentkezhet, ugyanakkor akár az érfal is beszakadhat, ami igen súlyos, sőt életveszélyes következményekkel járhat.

Bizonyos szervek kiemelten érzékenyek a vérnyomás kisebb ingadozásaira is, illetve a magas vérnyomás előbb tehet kárt bennük. Ilyen például a szem és az agy is, ám minden szervünk számára fontos, hogy optimális vérnyomással jusson el hozzá az oxigén és a tápanyagok.

Ezért okoz a magas vérnyomás fejfájást

Említettük már, hogy a magas vérnyomás különböző tüneteket, akár fejfájást is okozhat. Vizsgáljuk meg közelebbről ezt az összefüggést, és azt is, hogy miért érdemes különös figyelmet fordítani a magas vérnyomás miatti fejfájásra.

Mikor okoz fejfájást?

A magas vérnyomás nem minden esetben okoz fejfájást. A tünetek gyakorlatilag mindenkinél egyediek, és a tanulmányok is megoszlanak a témában, de az biztos, hogy a hipertóniás vagy más szóval hipertenzív krízis állapotát sok esetben kíséri fejfájás is. Ilyen krízis során az értékek hirtelen megemelkednek, és kiugróan magas vérnyomást lehet mérni: noha 180/110 Hgmm fölött beszélhetünk extrém magas vérnyomásról, akár 210/120 Hgmm is előfordulhat.

Mi az oka?

Hipertóniás krízis során nő a nyomás az agyban, ami akár vérszivárgással is párosulhat. Emiatt mindenképpen fontos mielőbb orvoshoz fordulni, ha kiugróan magas vérnyomásértéket mérünk – amennyiben pedig fejfájás is párosul hozzá, akkor különösen.

Milyen fejfájást tapasztalunk?

A hipertenzív krízis a fej mindkét oldalán jelentkező, lüktető fájdalommal járhat, ami mozgásra romlik. Ilyenkor máshoz nem hasonlítható, migrénes állapotról számolnak be az érintettek. Jelentkezhetnek mellette más tünetek, úgymint szédülés, gyengeség, zavartság vagy látási problémák is. Ha ismerjük a fejfájás egyéb okát, vagyis nem hipertónia áll a háttérben, akkor a fejfájás típusának megfelelően fájdalomcsillapító adása vagy a kiváltó oknak megfelelő egyéb gyógyszeres kezelés lehet indokolt.

Egyéb tünetek, amikre érdemes odafigyelni

A krónikus magas vérnyomásnak számos tünete lehet. Ezek közül a leggyakoribbak:

• mellkasi fájdalom,
• szédülés,
• légzési nehézségek,
• émelygés, hányás,
• homályos látás,
• orrvérzés,
• szorongás.

A magas vérnyomással járó panaszok jelentős átfedést mutatnak a szorongásos zavarok és a pánikbetegség tüneteivel, így fontos a kivizsgálás és a pontos diagnózis felállítása a megfelelő kezelés érdekében.

Tippek a magas vérnyomás csökkentésére

Szerencsére léteznek olyan hétköznapi praktikák, amelyekkel sikeresen csökkenthető a magas vérnyomás. Ezek nem helyettesítik ugyan az orvosi kezelést, viszont remekül kiegészítik azt.

• Stressz csökkentése
• Egészséges testsúly elérése és megtartása
• Helyes táplálkozás:
  • kevesebb só,
  • több vérnyomáscsökkentő élelmiszer, pl.: fokhagyma, paradicsom, banán,
  • gyógyteák, pl.: galagonya, citromfű, levendula, hibiszkusz, kamilla
• Rendszeres testmozgás
• Káros szenvedélyek (dohányzás, alkohol) elhagyása

Összegzés

A magas vérnyomás népbetegségnek számít. Fejfájást, fáradékonyságot, koncentrációs zavarokat is okozhat, hosszú távon pedig az erek és a szervek károsodásához vezethet.

A vérnyomás első száma a szisztolés érték, ami megmutatja, hogy a szív összehúzódásakor hány higanymilliméter a vérnyomásunk, a második szám – a diasztolés – pedig arról árulkodik, hogy a szívverések közötti szünetben milyen. Magas vérnyomásról tartósan 140/90 Hgmm fölötti értéknél beszélünk, ami a gyakran fejfájással járó hipertenzív krízis esetén akár 180/110-ra vagy afölé is emelkedhet.

A magas vérnyomás okai sokfélék lehetnek. Elsődleges magas vérnyomás esetén nincs konkrét szervi ok, így genetikai vagy életmódbeli tényezőknek tudható be. Másodlagos magas vérnyomásnál viszont valamilyen kezelést igénylő szervi probléma áll a háttérben.

A magas vérnyomás tünetei közé tartozhat még többek között a mellkasi fájdalom, a szédülés, a légzési nehézségek, az émelygés, a homályos látás, az orrvérzés és a szorongás. A stressz mérséklésével, az egészséges testsúly elérésével és megtartásával, megfelelő táplálkozással, rendszeres testmozgással sokat tehetünk a vérnyomásunk csökkentéséért.