Jelek és tünetek
A laktózérzékenységben szenvedő emberek szervezete nem vagy csak hiányosan képes lebontani a tejtermékek fogyasztásával bevitt tejcukrot, melynek nyomán a laktóz a véráramba kerülés helyett az emésztőrendszerben marad. A betegséggel járó problémák és kellemetlen tünetek nagy része ebből a folyamatból ered. Azonban az érzékenységnek is léteznek fokozatai, így míg egyeseknek nem okoz gondot akár egy-két gombóc fagylalt vagy egy joghurt elfogyasztása, addig másoknál már egy szelet sajt is kiválthatja a panaszokat.
A tünetek általában már a tejtermék elfogyasztását követő 1 órában jelentkeznek, és főként emésztőrendszeri eredetűek, így először könnyen összetéveszthetjük őket egy gyomorrontás vagy kezdődő influenza panaszaival. Az alhasi fájdalom, a puffadás, a fokozott gázképződés, a gyomorfájdalom és a hasmenés mind ezek közé tartoznak, de gyakori tünet még a fejfájás, a hányinger, rosszullét, vagy a köldök körüli görcsös fájdalom megjelenése is. Ha az említett tüneteket tapasztaljuk, jól tesszük, ha felkeressük orvosunkat, és vizsgálat során győződünk meg a betegség fennállásáról. A lisztérzékenység vagy ételallergiák, ételintoleranciák is igen hasonló panaszokat produkálhatnak, ezért az önvizsgálat és az öndiagnózis nem megfelelő megoldás.
Kezelési lehetőségek
Fontos, hogy tisztában legyünk az érzékenység egyéni mértékével, hiszen így tudhatjuk meg, pontosan hogyan kell tartani a diétát. Fontos az is, hogy egyeztessünk gasztroenterológussal, majd kérjük dietetikus segítségét a megfelelő étrendet összeállításában, hogy biztosan elkerüljük a panaszokat, de közben a megfelelő tápanyagbevitelt is biztosítsuk szervezetünk számára.
Étrendünk módosításán kívül lehetőségünk van még a hiányzó laktáz enzim pótlására is. Ennek legnépszerűbb formája a laktáz tabletta, azonban találhatunk csepp, kapszula vagy por alapú készítményeket is. Mivel ma már számtalan laktózmentes termék közül válogathatunk az üzletek polcain, a laktózintolerancának szerencsére nem kell a tejtermékek mindennapjainkból való teljes kiszorítását jelentenie. Diétánk változásával érdemes odafigyelnünk rá, hogy továbbra is biztosítsuk szervezetünk számára az olyan, egyébként főként tejtermékekből nyert tápanyagokat, mint a D-vitamin vagy a kalcium.
Fogyaszthatunk kalciummal dúsított élelmiszereket, például különféle müzliket, gabonapelyheket, italokat vagy növényi alapú tejeket, de bőséges forrást jelentenek az olajos magvak, a hüvelyes zöldségek és a káposztafélék is. D-vitamin pótlására nagyszerűek az olyan halak, mint a lazac, a tonhal vagy a makréla, de dietetikusunkkal egyeztetve táplálékkiegészítő készítményeken keresztül is biztosíthatjuk a szükséges mennyiséget.
