A gluténérzékenység jelei és kezelése

A gluténérzékenység jelei

Kapcsolódó tünetek:

A gluténérzékenység egyre többeket érintő jelenség, mely tulajdonképpen három betegséget takar. A cöliákiát, a nem cöliákiás gluténérzékenységet (NCGS) és a glutén- vagy gabonaallergiát. A tünetek rendkívül sokfélék, erősségük is változó, így néha nagyon komoly feladat kiszűrni és rájönni, hogy valójában mivel állunk szemben. Sokáig lappanghat, és egyáltalán nincs összefüggésben a kialakulása az életkorral sem. A pontos diagnózis felállítása mindig egy szakember, gasztroenterológus feladata.

A gluténhez kapcsolt betegségek

Cöliákia

A cöliákiás gluténérzékenység állapotában a genetikai hajlam játssza a legnagyobb szerepet, mivel egy örökletes autoimmun betegségről beszélünk. Akinek volt már a családjában ezzel probléma, az a tünetek jelentkezésekor elsők között gondolhat erre a problémára. A cöliákia hosszú időn keresztül lappanghat, tünetei pedig nem mindig egyértelműek a beteg számára. Sőt, sokan más betegségekkel hozzák összefüggésbe a jelentkező panaszokat. Azonban az állapot késői felismerése súlyos felszívódási problémákhoz, így tápanyaghiányhoz vezethet.

Ennél a betegségnél a bekerült és fel nem dolgozott glutén kölcsönhatásba lép a vékonybél nyálkahártyájával, és az immunrendszerrel is. Afféle betolakodóként érzékelve a szervezet a saját szöveteit károsító ellenanyag termelésbe kezd. A cöliákia az egész szervezetet érinti, és az általa kiváltott tünetek nem korlátozódnak az emésztőrendszerre, hanem sokszor más szerveket is –például a csontrendszert vagy a bőrt – károsíthatják. A cöliákiás gluténérzékenység gyakori kísérői lehetnek olyan betegségek, mint az egyes típusú cukorbetegség, a laktózérzékenység vagy a pajzsmirigy problémák.

Nem cöliákiás glutén szenzitás (NCGS)

A nem cöliákiás gluténérzékenység vagyis glutén intolerancia sajnos nehezebben diagnosztizálható, mint a cöliákiás betegség, azt pedig ma sem tudjuk pontosan meghatározni, mi váltja ki az állapotot. Mivel nem létezik a betegséget egyértelműen megállapító laboratóriumi vizsgálat, a nem cöliákiás gluténérzékenység fennállását kizárásos diéta segítségével tudjuk a legbiztosabban igazolni. Az NCGS megjelenésében nem játszik szerepet a genetikai hajlam, a betegség nem örökletes, és kísérőbetegségei sincsenek.

Gabona- vagy búzaallergia

A búzaallergia különbözik mind a cöliákiától, mind a nem cöliákiás gluténérzékenységtől, mivel a betegség esetében nem a glutén felszívódásával, hanem a gabonafélékben található más fehérjefajtákkal áll összefüggésben a szervezet immunreakciója. A gabonaallergia tüneteit gabonákban előforduló különböző fehérjék válthatják ki, a panaszok pedig nagyon hasonlóak más allergiák vagy egyéb ételallergiák által előidézettekhez.

A glutén-függő betegségek tünetei

Cöliákia és NCGS

Mindkét gluténérzékenység esetében hasonló tünetek megjelenésére számíthatunk. A leggyakoribbak ezekből a bélrendszerben jelentkező panaszok: a puffadás, a hasmenés, a hasi fájdalom, a székrekedés vagy a zsírfényű széklet. A fő különbség a két betegség tünetei között azok intenzitásában és jelentkezésének idejében van: míg NCGS estében a panaszok a glutén tartalmú étel fogyasztása után már pár órával, esetleg egy-két nappal jelentkeznek, addig a cöliákiás betegség jelei akár hetekig, hónapokig várathatnak magukra.

Cöliákiánál a vékonybél nyálkahártyájának sejtjei, a felszívó bolyhok sorvadásnak indulnak, így a tápanyagok felszívódása nem lesz kielégítő, vitamin- és ásványianyag hiány lép fel, az elfogyasztott táplálék nem hasznosul. Emiatt további számos következménnyel számolhatunk.

Az emésztőrendszert érintő tüneteken kívül a betegség által okozott felszívódási problémák miatt gyakran jelentkezhetnek még olyan, nem hasi tünetek, mint:

  • az étvágytalanság, a fogyás vagy hízás,
  • afták megjelenése a szájban,
  • hajhullás, körömrepedezés,
  • krónikus fáradtság vagy rendszeres fejfájás,
  • menstruációs problémák,
  • bőrtünetek – például pikkelysömör vagy ekcéma,
  • ízületi fájdalmak vagy zsibbadás a végtagokban,
  • vérszegénység, vashiány
  • csontritkulás (a kálcium- és D-vitamin hiány miatt)
  • ritka tünet az agyblokk, és a migrén,
  • szorongás és depresszió.

Búzaallergia tünetei

A legjellemzőbb jelek között találjuk a hasmenést, a hasi fájdalmat, a csalánkiütést, a fáradtságot, az orrdugulást, az asztmás reakciót, az erősebb menstruációs tüneteket, az artritiszt, a gyakori vizeletürítést, a könnyezést és a mandulagyulladást is. A betegséget allergiavizsgálat során diagnosztizálhatják pontosan.

A glutén-problémák diagnosztizálása

Mivel nem egy fajta betegségről van szó, és a tünetek is rendkívül változatosak, ezért a diagnosztizálásuk is széles spektrumon mozog, és nagy szakértelmet igényel.

Cöliákia gyanúja esetén elsődlegesek a genetikai vizsgálatok, amelyekkel a hajlamra derül fény, illetve vérvizsgálattal a glutén-intoleranciára jellemző antitestek mutathatóak ki.

Búzaallergia esetén is laboratóriumi vérvizsgáltra van szükség.

Ha a cöliákia hajlama beigazolódott a tesztek által, az orvos javasolhatja a nyálkahártya biopsziát, amely során megvizsgálják a bélszövet állapotát, a sorvadás ill.bélboholy elhalás mértékét, és a nyiroksejtek mennyiségét (ezek a védekezősejtek gyulladásra utalnak).

Ha a vizsgálatok kizárják a két említett betegséget, és a tünetek nem múlnak el, akkor kizáró diétát kell alkalmazni, amellyel a nem cöliákiás érzékenység szűrhető ki. Mivel ennek hátterében bonyolult folyamatok állhatnak, és az okok nem is mindig deríthetőek ki, az orvossal konzultálva allergia teszteket kell csináltatni, és diétát tartani.

Nagyon fontos, hogy ezeknek a betegségeknek utána járjunk, és megállapítsuk, hogy glutén-függő problémánk van, vagy esetleg más betegségre utalnak a tüneteink, mint amilyen a szintén bélrendszert érintő Crohn-betegség, vagy az áteresztő bélszindróma (IBS).

Hogyan kezelhető a gluténérzékenység?

A gluténérzékenységet tényleg csak kezelni lehet, gyógyítani nem, de szerencsére az élelmiszeripar gyors fejlődésének és reagálásának erre a népbetegségnek zámító problémára, sok gluténmentes termék elérhető már. Talán az ízeket meg kell szokni, meg kell tanulni másként elkészíteni az ételeinket, de megéri, mert csakis a teljes gluténmentes étrenddel tartható karban a probléma. Így tud regenerálódni a bélrendszer, és így maradunk tünetmentesek. Már a legkevesebb glutén bevitele is megboríthat mindent, és visszaeshetünk a “startvonalra”, ezért kell némi akaraterő és persze türelem is az átálláshoz.

Amiket fontos elkerülni:

  • Búza (liszt, dara, csíra, töret, búzakeményítő),
  • rozs,
  • árpa,
  • durumbúza,
  • tönkölybúza,
  • tritikálé,
  • és az ezekből készült mindennemű pehely, őrlemény,
  • vagy olyan ételek, melyeket ezekkel dúsítják (felvágottak)
  • maláta.

Zabot sok gluténérzékeny tud fogyasztani anélkül, hogy gondot okozna, mivel ebben nincs glutén. Ám sok zabfeldolgozó üzemben szennyeződhet a gabona gluténnal. Érdemes egyénileg kitapasztalni a hatását, és csak a megfelelő helyről beszerezni.

Gluténmentes táplálékok:

Rizs, burgonya, kukorica, köles, babliszt, szója és egyéb hüvelyesek, szezámmag, hajdina, amaránt, cirok, manioka, quinoa, tejtermékek, tojás, halak, tőkehúsok, friss gyümölcsök és zöldségek, fűszernövények, teák, bor, gyümölcspálinka, kukorica sör.

A glutén 2014 óta a jelölésköteles allergének közé tartozik, vagyis nemcsak az előrecsomagolt, hanem a nem előrecsomagolt élelmiszereken is fel kell tüntetni, sőt a forgalmazás helyén csomagolt termékeken és a közétkeztetésben is, illetve az étlapokon, vendéglátóhelyeken is.

2020. április 11.

Kiemelt ajánlatunk

Kapcsolódó cikkek