3 egészségügyi probléma, ami a legtöbb férfit érinti

Prosztatabetegségek

A prosztata megbetegedési a leggyakoribb férfi ivarrendszeri problémák közé tartoznak. 40 éves kor fölött minden férfinak érdemes évenkénti orvosi vizsgálattal ellenőriztetni ivarszervei állapotát, még akkor is, ha nincsenek kellemetlen tünetei, hiszen az egészségmegőrzés a prevencióval kezdődik. A leggyakoribb prosztatabetegségek közé tartozik a prosztatagyulladás, amelyet általában bakteriális fertőzés okoz. Felelős lehet érte egy rossz fog, egy gyulladt mandula, de akár aranyér is. Gyulladásra utaló jel a vizelet színének megváltozása, a véres vagy gennyes vizelet, a fájdalom, ebben az esetben mielőbb szakorvoshoz kell fordulni, mert antibiotikumos kezelésre lehet szükség. A prosztata jóindulatú megnagyobbodása 50 év fölött minden harmadik férfit érint: a prosztata többszörösére növekszik, szűkítheti a húgycső átmérőjét, befolyásolhatja a vese működését. Kialakulása nem minden esetben kóros, normális élettani folyamatnak is tekinthető, hiszen a prosztata 40 éves kor fölött minden férfinél nőni kezd. Kezelni akkor kell, ha egészségügyi tüneteket okoz, a komolyabb betegségek kizárása érdekében szakorvossal kell kivizsgáltatni. Sok esetben megoldást jelentenek a recept nélkül kapható készítmények, melyek hatóanyaga többnyire valamilyen gyógynövény, például a tökmagolaj. Amennyiben a prosztata megnagyobbodása miatt teljes vizeletelakadás jelentkezik, műtéti kezelés válhat szükségessé.

Férfiaknál is gyakori: az aranyér

Az aranyeres problémák a férfiakat ugyanolyan arányban érintik, mint a nőket. Az aranyér a végbélnyílás nyálkahártyája alatt található vénás fonatból alakul ki, a létrejövő érzékeny csomók valójában gyulladt és megnagyobbodott vénatágulatok. Kialakulásának oka lehet öröklött kötőszöveti gyengeség, de a kiváltó ok – különösen férfiak esetében – szinte minden esetben a székelés közbeni erőlködés. A rostszegény táplálkozás, a mozgásszegény életmód, az ülőmunka, a stressz, a túlzásba vitt alkoholfogyasztás és a zsíros ételek is provokálhatják. Amennyiben az aranyér nem gyulladt, nem is fáj, székelés közben vérezhet, ilyenkor élénkpiros csíkot húz a székletre vagy a vécépapírra. Ez esetben belső aranyérről lehet szó. Külső aranyérről akkor beszélünk, ha a véna bedagad, kitapinthatóvá válik, fájdalmas lesz nem csak székeléskor, de egész nap, főként ülés közben. A végbélnyíláson kívülre türemkedő csomó vérezhet, váladékozhat, sebes lehet, viszkethet. Az aranyeres betegséget ki kell vizsgáltatni, nem múló tünetekkel érdemes proktológus szakorvoshoz fordulni. A vény nélkül megvásárolható székletlágyítókkal enyhíthető a székrekedés, de a patikákban kapható tabletták, kúpok és kenőcsök is segíthetnek a kellemetlenségeken, és komoly fájdalomcsillapító hatása van a gyógynövényes, például kamillás ülőfürdőnek. Az aranyeres tüneteket enyhíti, ha sok rostot, nyers gyümölcsöt és zöldséget fogyaszt, minden nap eszik pár kanál zabkorpát – akár joghurtba keverve vagy főzelékek sűrítésére használva-, mellé pedig bőségesen iszik folyadékot. A rendszeres mozgás többszörösen is hasznos, egyrészt a túlsúly megelőzésében, másrészt a vérkeringés javításában van fontos szerepe.

A fitymaszűkület

Kisfiúknál gyakran jelentkező probléma a fitymaszűkület, amikor a makkot fedő bőrt a szűk nyílás miatt nem lehet hátrahúzni, ezért nem lehet tisztítani, esetleg begyulladhat. Az első életévben a makkhoz sejtesen tapadó fityma még természetes, nem is szabad húzogatni, ha azonban 2-3 éves korra magától, illetve a napi tisztálkodással sem oldódik meg a probléma, szakorvoshoz kell fordulni. Fitymaszűkület felnőttkorban az elhanyagolt cukorbetegség, hegesedések, berepedések miatt szintén kialakulhat. Minden ilyen problémánál keressünk fel bőrgyógyász vagy urológus szakorvost! Ha a helyi kezelés nem hoz tökéletes gyógyulást, sebészi beavatkozás válhat szükségessé, tehát ne halogassuk az orvosi vizitet!