Mononukleózis gyerekeknél
Milyen tünetek utalhatnak mononukleózisra gyermekkorban? Tudja meg, hogyan zajlik a betegség, és mire érdemes figyelni a felépülés során.
Mononukleózis – kiváltó okok és tünetek gyerekeknél
A fiatalok és gyerekek körében ez egy viszonylag gyakori betegség, ami cseppfertőzéssel és közvetlen érintkezéssel terjed. A nyál a fő átviteli forrás. (Erre utal a másik elnevezése: a csókbetegség). Ezt a betegséget az Epstein-Barr vírus (EBV) okozza, ami a herpeszvírusok csoportjába tartozik. 30 éves kor fölött elég ritkán fordul elő. Bár az is igaz, hogy a felnőtt lakosság nagy része ennyi idős korára átesik a fertőzésen. A mononukleózis lappangási ideje 10-14 nap, de ritka esetben ez akár 50 napig is eltarthat. A kezdeti stádiumban megfázásszerű tünetekkel jár. A legtipikusabb panaszok közé az alábbiak tartoznak:
- Hőemelkedés vagy láz
- Fejfájás
- Izomfájdalom
- Torokfájás vagy mandulagyulladás, amely során egybefüggő fehéres-sárgás lepedék képződik a mandulákon
- Megnagyobbodott nyirokcsomók, melyek érzékenyek és fájnak. Ez az egész testre kiterjed.
- Hosszan tartó fáradtság
- A lép megnagyobbodása, amely következtében az érintettek fájdalmat éreznek a gyomortájékon, továbbá émelyegnek
- A máj megnagyobbodása, ami sárgaságot is okozhat
- Levertség, gyengeség és depresszív hangulat
Kisgyerekek általában tünetmentesen átesnek ezen a betegségen, de ha jelentkeznek is tünetek, azok enyhék, és pár hét alatt elmúlnak. Mivel ezek a tünetek nem annyira speciálisak, eleinte számos más betegségre lehet gyanakodni, így sokszor több hét eltelik a diagnózis felállításáig. A legbiztosabban vérvétellel lehet diagnosztizálni, ugyanis a vérből kimutathatóak az Epstein-Barr vírussal szemben keletkezett antitestek. Szerencsére amennyiben egyszer már átvészeltük ezt a betegséget, életünk végéig védettek leszünk vele szemben.
Diagnosztizálás és megelőzés gyerekeknél
A mononukleózis egy vírusfertőzés, ami ellen még nincs hatásos kezelés, mindössze a tünetek és panaszok enyhítésére van lehetőség. Ezek mellett fontos a pihenés, illetve a máj és a lép fizikai védelme, amennyiben lép- és/vagy májnagyobbodás is tapasztalható. A szövődmények ritkák, de fontos a tünetekkel járó mononukleosis orvos általi végigkövetése. Az alábbi teendőkkel mi magunk is segíthetjük gyermekünk gyógyulását:
- Figyeljünk oda, hogy a gyerekünk pihenjen, továbbá láz esetén elegendő folyadékot fogyasszon. Lázcsillapító szerek alkalmazása is javasolt lehet, de ezt mindig le kell egyeztetni a háziorvossal.
- Tudni kell, hogy a mononukleózist kiváltó kórokozó a gyógyulást követően még hónapokig megtalálható az érintett nyálában, így a teljes gyógyulás után hat hónappal adhatnak csak vért, hiszen addig fertőzőek.
- Mivel érintkezéssel és cseppfertőzéssel lehet elkapni, ajánlott távolságot tartani a betegekkel.
Jó tudni azt is, hogy ha penicillin-származék antibiotikumot kap a beteg – általában ez a kezdeti stádiumban szokott előfordulni, amikor a betegség könnyen összekeverhető a tüszős mandulagyulladással –, minden esetben kiütések jelennek meg az egész testen. Ez egy speciális reakció, tehát nem kell attól félni, hogy a későbbiekben allergia áll majd fenn az antibiotikumra.
