Gyermekkori fitymaszűkület – elkerülhető a műtét?

Veleszületett rendellenesség esetén a fedőbőr nyílása annyira szűk, hogy a fityma nem húzható hátra. A születést követően azonban természetes állapot, ha a fityma és a makk össze van tapadva, így újszülött korban nem is kell erőltetni elmozdításukat. Ezzel ugyanis berepedések keletkezhetnek, melyek később hegesednek, és még nagyobb mértékű összeszűküléshez vezethetnek. Baj akkor van, ha az idő előrehaladtával sem oldódik az összetapadás mértéke. Megfigyelések szerint hat hónaposan a fiúk 15, egy évesen 50 százalékánál, 3 éves korra pedig 90 százalékuknál teljes mértékben hátrahúzhatóvá válik a fityma. Ha azonban az állapot nem javul a későbbiekben sem, akkor gyermekkori fitymaszűkülettel állunk szemben. Érdemes a gyermeket már egy-másfél éves korban ez ügyben ellenőrzésre vinni gyermekorvosunkhoz, hiszen bármilyen rendellenességről is van szó, jobb, ha minél előbb értesülünk a problémáról és a megoldási lehetőségekről. Különösen igaz ez, ha súlyos helyzettel állunk szemben, amelyet kizárólag műtéti úton lehet kezelni – bár 5 éves kor alatt igazán ritka az ilyen beavatkozás. Ekkor még fontosabb, hogy a lehető legfiatalabb korban, a legkisebb traumát okozva essen át az eljáráson gyermekünk. A jelenségnek két fajtáját kell elkülönítenünk, ezek kezelése is különbözőképpen zajlik. Az egyik, mikor sejtes letapadás okozza a fityma mozdíthatatlanságát. Ez az állapot újszülött kortól egészen 4 éves korig normálisnak számít. Kezelésére legtöbbször óvatos, fokozatos hátrahúzást ajánlanak a gyermekorvosok. Műtét semmiképpen sem szükséges a megoldáshoz, sőt van, amikor magától tűnik el a jelenség. 1 éves kor után lehet kismértékben hátrahúzni a fitymát, azonban erőltetni semmiképp nem szabad. Bár óvatosnak kell lennünk közben, a probléma kezelése mindenképp fontos, hiszen az elhanyagolt letapadás vagy fitymaszűkület a későbbiekben nagyobb egészségügyi problémákat eredményezhet, akár a nemi életben, illetve a helyes tisztálkodásban, és a megfelelő higiénia fenntartásában is akadályozhatja a fiúkat. Ha az otthoni segítség nem elég, orvosi rendelőben is végezhető a leválasztás, lehetőleg érzéstelenítéssel. Fájdalmat közben nemigen tapasztalnak a gyerekek, inkább utána fordul elő kellemetlen érzés, amire lidocain kenőcsöt szoktak ajánlani. Fitymaszűkületnél a fedőbőr nyílása annyira szűk, hogy nem húzható hátra egyáltalán, vagy csak nagyon kis mértékben. Tüneteiként tapasztalhatjuk, hogy a gyermek nem egyenes vagy csak vékony sugárban pisil, esetleg cseppenként tud vizeletet üríteni. Előfordulhat a ’felfújódás’ is, mikor a fityma megtelik vizelettel. Ez pisiléskor lassan távozik, vagy még akkor sem. Tapasztalhatjuk, hogy a fityma fénylővé, feszessé válik, illetve sokszor fájdalommal is jár a jelenség. Ha észrevesszük a tüneteket gyerekünkön, minél előbb keressük fel a gyermekorvost. Ilyen esetben rendszerint urológus segítségét kell igénybe venni egy kisebb műtét erejéig. A fityma hátrahúzásában orvosunk tud segítséget nyújtani és tanácsot adni, ezt általában 2 éves kor után javasolják. Kezelésére létezik olyan megoldás, amikor fém szondát vezetve a makk és a fityma közé, és azzal szétválasztják azokat. Másik lehetőség a szteroidos kenőcsök használata, ezeket azonban csak 2-3 hétig lehet alkalmazni. A makkról leváló fityma hámfosztott területeket eredményez, amelyek akár egy hétig is fájhatnak, főleg vizeletürítéskor. Pár nap után már kezelhetjük az orvos által felírt módon kenőccsel. Ezt követően pedig a fityma hátrahúzását be kell építeni a napi rendszeres mosakodás menetébe, hogy elkerüljük az újbóli visszatapadást.