Csípőficam babáknál – hogyan kezeljük?

A csípőficam kialakulásában környezeti elemek (farfekvés, ikerterhesség, kevés magzatvíz) és genetikai tényezők egyaránt szerepet játszanak. Ezt bizonyítja, hogy vannak családok, ahol halmozottan fordul elő ez a veleszületett rendellenesség. Bár az ízület rendellenes fejlődése már az anyaméhben elindul, maga a ficam a születés során vagy után következik be. A különböző típusait az ízületek fejlettségi szintje és a csípőízületet alkotó csontok határozzák meg. A csípődiszplázia a fejlődésben hátramaradt, túl lapos ízvápa, ami a medence egy része. Emiatt a combcsont feje kicsúszhat, vagyis kificamodhat – ekkor van szó csípőficamról –, vagy csak bizonyos mozdulatoknál kimozdulhat – ez az instabil csípő. Utóbbi a csecsemő fejlődésével 2-3 hónapon belül magától gyógyul. A csípőficamos gyermek esetében viszont orvos tudja eredeti helyére visszajuttatni a kicsúszott combcsontot, ami azonban spontán módon a későbbiekben újra és újra kiugorhat. A csípőficamos állapotot többféleképpen fedezhetjük fel. Rendellenességre utal, ha valamilyen aszimmetriát látunk a gyermeken. Tünete lehet, hogy a comb, a lágyékhajlat, a farpofák, a térdhajlatok redői máshol helyezkednek el, nem egyformák, ahogy az is, ha a baba másképp, más intenzitással mozgatja jobb és bal végtagjait, egyik vagy mindkét lába kifordult helyzetben van, vagy rövidebbnek tűnik az egyik alsó végtag a másiknál. Intő jel, ha a pelenkázás során a combok kifeszítése nehézkes, vagy ha terpesztésre kattanást észlelünk. Ezektől függetlenül biztosat az orvos tud mondani, aki ultrahangos vizsgálattal egyértelműen meg tudja állapítani, hogy csípőficam vagy bármilyen kisebb, fizikailag tünetmentes rendellenesség áll-e fenn kisbabánknál. A veleszületett csípőficamot mindenképpen kezelni kell, hogy elkerüljük az ízületek terhelhetőségének romlását, vagy a csípőízület fiatal felnőttkorra történő elkopását. A korai diagnózis kulcsfontosságú ebben, így – főleg, ha már előfordult ilyen eset a családban – szülés után minél előbb jelentkezzünk ortopédiai szűrésre. Ha a rendellenesség igazolódik, általában terpesz-pelenkázást (széles pelenkázást) javasolnak, mely a megfelelő testhelyzetben rögzíti a gyermek lábait és a combcsont fejét, hogy helyet adjon a problémát okozó lapos vápa kifejlődésének. A súlyosabb csípőficamos eseteket egy évtizedek óta bevált módszerrel, a Pavlik-kengyel terápiával kezelik, amely szintén a megfelelő testtartás megszokására sarkallja a babát. A korán felismert és megfelelően kezelt csípőficam teljes gyógyulási aránya közel 100 százalék, azonban a rendellenesség elhanyagolása a későbbiekben súlyos problémákat okozhat, így mindenképp figyeljük a fizikai jeleket!