A szamárköhögésről
A csecsemők esetén akár életveszélyes szövődmények is előfordulhatnak.
A szamárköhögés, másnéven pertussis, hosszan tartó légúti betegség, amit rohamszerű köhögés, levegővételi nehezítettség jellemez. Napjainkban a védőoltásoknak köszönhetően ritkán fordul elő.
A kórokozó (Bordetella pertussis, parapertussis, bronchiseptica és holmesii) csak emberek között terjed cseppfertőzéssel. A fertőzés gyermek- és felnőttkorban is előfordulhat, a lefolyása, kimenetele egyénfügő.
Tünetek
A szamárköhögés az esetek többségében hurutos, átmeneti és oldódási szakaszokra osztható.
A lappangási idő (7-14 nap) elteltével a hurutos szakaszt éjszakai köhögés, orrfolyás, hőemelkedés és kötőhártya gyulladás jellemzi és általában 2 héten keresztül tart.
A második szakasz (mely akár 4-6 hét is tarthat!) során a tünetek súlyosabbá válnak:
- a köhögési rohamokat követő hangos, húzó, szamárbőgésre emlékeztető belégzés lépfel;
- az arc elvörösödése, a szemkönnyezés és a roham utáni hányás is jellemző. tünet.
A harmadik szakaszban a rohamok sűrűsége és erőssége csökken, ám a tünetek teljes megszűnése 3-6 hétig is eltarthat.
Felnőttkorban a szamárköhögés tünetei és lefolyása az immunrendszer állapotától függ, ennek megfelelően az elhúzódó, hurutos köhögés és a rohamok utáni hányás lehet gyanús a betegség szempontjából.
A szamárköhögés legfontosabb szövődményei
- apnoe (légzésszünet);
- másodlagos fertőzések;
- az erőltetett köhögés következményei: apró bevérzések a szemen, a mellkason, köldök-és lágyéksérv, amelyek különösen csecsemő- és fiatal gyermekkorban gyakoriak.
- A legsúlyosabb a bakteriális tüdőgyulladás, ez a vezető halálok is.
Kezelés
A gyógyulás tekintve fontos
- a nyugalom biztosítása,
- párásítás,
- bőséges folyadék- és energia bevitel,
- nyákoldás és -szívás.
Orvosilag igazolt szamárköhögés esetén antibiotikumot kell adni, ez lerövidíti a lefolyást és megszünteti a fertőző képességet.
