Macskaallergia – Minden, amit tudnunk kell róla

Mi okozza? Kiknél? Sokak elképzelésével ellentétben a macskaallergiát nem általában az állat szőre okozza, hanem az állat nyálában, vizeletében és elhalt hámsejtjeiben megtalálható bizonyos fehérjék. Ahogy az allergiák esetében lenni szokott, a macskaallergiában szenvedők szervezete ezt az egyébként ártalmatlan fehérjét támadóként érzékeli, és úgy próbál az ellen harcolni, ahogy a kórokozók ellen is tenné. A macskaallergia ugyanúgy működik, mint minden más allergia, vagyis szerepet játszik benne a genetikai hajlam és a pszichés állapot is. Az állatallergiák közül ez az egyik leggyakoribb, mivel az érzékeny reakciót kiváltó allergén fehérjék stabilak, és kiemelkedően erősen tapadnak meg például porszemcséken is. Ennek eredményeképp egy lakás esetében a tüneteket akár a macska eltávolítását követő 2 évben is érzékelhetjük. De tudnunk kell azt is, hogy akik macskával élnek együtt, kevesebbszer szenvednek „macskaallergiában", mint azok, akik háztartásában nincs jelen folyamatosan cica. A tünetek A tünetek súlyossága egyénenként változó lehet, mivel a fehérjékre adott válaszreakció az allergia erősségétől függ. Súlyos érzékenység esetén akár pár percen belül is megjelenhetnek a betegség jelei, míg az enyhébb érzékenységűeknél akár órákba is telhet, mire bármit észrevesznek magukon. A macskaallergia tünetei között szerepel a könnyezés, a kipirosodó, viszkető szemek, a bőr viszketése, kiütések megjelenése, az orr bő váladékozása, a tüsszögés és a köhögés is, a különösen érzékenyen reagálók esetében pedig nem ritkák az asztmaszerű légzési nehézséggel járó epizódok sem. Mit tehetünk ellene? Ha allergiára gyanakszunk mindenekelőtt érdemes szakemberrel konzultálnunk, és részletes vizsgálat alá vetnünk magunkat, hiszen az is kiderülhet, hogy nem a macskára, hanem a szőrén behordott pollenekre vagy porra reagál így szervezetünk. Ha valóban az állat a probléma, akkor orvosunkkal együttműködve megtalálhatjuk azt a gyógyszeres kezelési módot, amely hatékonyan tudja enyhíteni az allergiás tüneteket, így pedig nagy eséllyel nem kell majd megválnunk kedvencünktől. De a megfelelő kezelési mód kiválasztásán túl nekünk is tennünk kell majd azért, hogy tüneteink hosszú távon is visszahúzódjanak. Állandó feladatunk lesz például a kisállat szőrének rendszeres kefélése és ápolása – ezt megtehetjük mi magunk, de számos kisállat-kozmetikához is bizalommal fordulhatunk. Jobban oda kell majd figyelnünk lakásunk tisztaságára és portalanítására is, ebben sokat segíthet akár egy légtisztító vagy légszűrő berendezés beszerzése. Mit ne tegyünk? Ahogy említettük már, az allergiás reakciót döntő részben egyáltalán nem az állat szőre váltja ki, ezért nem használ, ha kedvencünket órákra vagy napszakokra száműzzük otthonról, ahogy az sem, ha más fajta macskát hozunk haza. Sok helyen olvashatunk ugyan az úgynevezett ’hipoallergén’ macskafajtákról, azonban ez esetben nem szabad hinnünk mindennek, amit hallunk. A háziasított macskafélék között ugyanis mindegyik fajta termeli az allergén fehérjét, az pedig egyértelmű, hogy minden macskának van nyála, vizelete és elhalt hámsejtjei. Annyi igazság azonban van a dologban, hogy bizonyos macskafajták valóban kevésbé szórják tele környezetüket a reakciót kiváltó fehérjével, ilyenek például a bengáli, a rex, a burmai, az orosz kék, a sziámi, a szibériai és a szfinx cicák.