Hajhullás és társai, avagy a pajzsmirigybetegségek tünetei

  A pajzsmirigy gyakorlatilag a szervezetünk minden sejtjének működésére hatással van, hiszen a nyelőcső két oldalán elhelyezkedő szerv termeli a thyroxint és a trijód-thyronint. Ezek a hormonok pedig fontos szerepet játszanak az anyagcsere szabályozásában. A szerv megbetegedésének többféle oka is lehet, kezdve életmódbeli tényezőktől, az öröklött hajlamon át, egyes autoimmun betegségekig vagy éppen a jódhiányos táplálkozásig. Hazánk közepesen jódhiányos területnek mondható, így nem meglepő, hogy az itthoni lakosság olyan 10-15 százalékénál megjelenik pajzsmirigy-rendellenesség. A pajzsmirigybetegségek jellemzően gyakoribbak a nőknél, főként a terhesség alatt megnövekedett jódszükséglet miatt, vagy a szülés utáni pajzsmirigy-gyulladást tekintve.

Látható jelek

A leggyakoribb pajzsmirigybetegség a szerv megnagyobbodása, aminek egyik lehetséges oka éppen az említett alacsony jódfogyasztás. Ilyenkor a pajzsmirigy azért növeli területét, hogy a hormonok termelését biztosítani tudja. Először tapintható lesz, majd látható és egyre inkább feszítő gombócot képez a torokban. Ha nem kezelik, akkor a szerv alul- vagy túlműködése léphet fel, ezért egyáltalán nem szabad elhanyagolni.

Egyéb tünetek

A pajzsmirigy megbetegedésének a látható jeleken kívül egyéb tünetei is lehetnek. Ezek a látható tüneteket előzik meg, ezért jó indikátorok, és ha egyszerre többet is tapasztalunk belőlük, nem árt az orvosi kivizsgálás. A pajzsmirigy alulműködése hízást, túlműködése pedig fogyást eredményezhet, ezért nem árt gyanakodni, ha váratlan és más okkal nem magyarázható súlyváltozásról van szó. A rendellenesség ugyanakkor kiválthat hangulatingadozásokat, depressziót és pánikbetegséget is, melyek szintén elég látványos jelenségek. A szerv alulműködése okozhat kimerültséget, amitől úgy érezhetjük, bármennyit alszunk is, csak nem elég. Ennek a fordítottja történik túlműködés esetén, hiszen ilyen esetben már inkább álmatlanság gyötri az embert. A koleszterinszint is jó jelzőérték, hiszen alulműködésnél magas marad, túlműködésnél pedig kifejezetten alacsonynak bizonyul. Ugyanígy a rendszeres bélpanaszok, mint a gyakori hasmenés és székrekedés is kötődhetnek a pajzsmirigy rendellenes működéséhez. A pajzsmirigybetegségek kiválthatnak hajhullást, valamint a haj töredezését és szárazságát. Hatással vannak ugyanakkor a bőrünkre is, ami szintén sokkal szárazabbá válhat, mint egyébként, ha  a pajzsmirigy alulműködéséről van szó. Fájhatnak egyébként az izmok és az ízületek is ilyenkor. A pajzsmirigybetegségek nem járnak minden esetben a szerv megnagyobbodásával. Hosszan tartó, krónikus autoimmun pajzsmirigy gyulladásnál például kifejezetten csökken a pajzsmirigy mérete, és előfordulhat az is, hogy  nem tapintható vagy látható a pajzsmirigy megnagyobbodása, mégis tapasztalható feszülés, nyelési és légzési nehézség, esetleg  időszakos rekedtség is. Ha a családban többször előfordult már pajzsmirigy-rendellenesség, akkor érdemes számolni az öröklött hajlammal is, ami azt jelenti, különösen figyelni kell az árulkodó jelekre és időnként akkor is végeztessük el a szűrővizsgálatokat, ha nincs panaszunk!