Így hat a közösségi média gyermekeink egészségére

2018. szeptember 6.

Amikor a közösségi média gyermekeinkre gyakorolt hatásairól esik szó, mindannyian hajlamosak vagyunk a negatívumokra koncentrálni. Azonban egy új kutatás szerint ez nem a teljes kép: a közösségi médiának több pozitív hatása van, mint gondolnánk.

Így hat a közösségi média gyermekeink egészségére

Így hat a közösségi média gyermekeink egészségére

Az Oklahoma állambeli Tulsa agykutatással foglalkozó intézményében tették fel a kérdést: a népszerű közösségi oldalak használata vagy a folyamatos chatelés lehet-e jó hatással a gyerekekre? A válaszért egy 4500 fiatal résztvevőt magába foglaló kutatást végeztek, mely keretében mind a használt platformokról és az azokon eltöltött időről, mind az egészségi állapot és családi élet állapotáról adatokat gyűjtöttek.

’Dióhéjban összefoglalva a leglényegesebb az, hogy nem minden online tevékenység és média káros. A rengeteg előítélet és prekoncepció azt sugallja, hogy bármit vesz gyermekünk a kezébe, valami borzasztó dolog fog történni vele. Azonban az eredmények nem ezt mutatják’ – állítja a tanulmány vezetője, Dr. Martin Paulus.

A közösségi média- és kommunikációs platformokat használó 9-10 éves korosztály körében például magasabb volt a fizikai aktivitás mértéke, míg kevesebb a családi konfliktus és az alvászavar. Ennek egyik okaként a megerősödött kommunikációs képességet jelölték meg a szakemberek, kifejtve, hogy még a pubertás kor problémái előtt az efféle kapcsolatépítés és kommunikáció a kortársakkal igazi közösséget és ezzel a közösséghez tartozás érzetét tudja nyújtani számukra. Másrészt azonban azoknál, akiknek megengedett volt többfajta és nagyobb mennyiségű médiafogyasztás is – például internet, videojátékok és televízió –, pont az ellenkezőjét tapasztalták.

Az oklahomai kutatást megelőzően is többen, többféle szempontból tanulmányozták már a témát. Ezen kutatások alatt a közösségi médiahasználat olyan pozitív hatásait fedezték fel, mint a szociális elszigeteltség érzésének csökkenése (amely különösen fontos lehet a pubertáskorban), illetve a kognitív és az érzelmi empátia fejlődése. A szorongásban szenvedőknél különösen jó, hogy más, akár hasonló helyzetben lévő fiatalokkal léphetnek kapcsolatba, így pedig érzik, hogy nincsenek egyedül.

Az eddigi tapasztalatokat összevetve nincsen jól bevált recept arra, hogyan használjuk a közösségi médiát, úgy hogy annak mindenképpen pozitív hatása legyen. Egyelőre úgy tűnik, embertípus és életkor függő is, milyen érzelmeket vált ki a fiatalokból, azonban a mértékletesség mindenképpen jelszavunk kell, hogy legyen.