Gombamérgezés tünetei és kezelése

2017. augusztus 29.

Ugyan már gyerekkorunkban sokszor felhívják a figyelmünket arra, hogy gombát csak körültekintően szabad gyűjteni és a zsákmányt szakembernek is ellenőriznie kell, mégis máig gyakran fordul elő hazánkban gombamérgezés. Szerencsére az esetek többségében csak rendkívül kellemetlen tüneteket tapasztal a beteg, de a gyilkos galóca fogyasztásába akár bele is lehet halni. Hogyan lehet felismerni a gombamérgezést és mi a teendő utána?

gombamérgezés

Mérgezést okozhatnak az élelmiszerekben elszaporodó penészgombák méreganyagai is, de ezúttal a kalapos gombák okozta mérgezésekről ejtünk szót, amit a gombák toxinjai okoznak. Ilyen mérgezés leginkább úgy fordul elő, hogy a hobbi-gombagyűjtők összekeverik a mérgező gombákat az ehető fajtákkal és azokat elfogyasztják. Még azok sem feltétlenül ismerik fel mindig a ki nem fejlett példányokat, akiknek van egy alap szintű gombaismerete, azonban a mérgező gombák sokszor nagyon hasonlítanak nem mérgező társaikra. Így fontos, hogy a begyűjtött gombákat mindig megmutassuk szakembernek, aki a piacokon vagy erre kijelölt helyeken bevizsgálja. Sajnos már egyetlen darab mérgező gomba is okozhat bajt, ha az ehetőek közé keveredik, így mindig az összes példányt meg kell nézetni, ha biztosra akarunk menni.

Tehát ha nem vizsgáltatjuk be szakértővel a gombát, előfordulhat, hogy mérgező fajtát fogyasztunk, ám ilyenkor a tüneteket felismerve és a kezelést időben megkezdve, általában ki lehet heverni a mérgezést. A különféle gombák különféle mérgeket (toxinokat) tartalmaznak, melyek más és más tünetet okoznak. A legtöbb bajt a susulykafélék, tölcsérgombák, valamint a különböző galócafélék méreganyagai okozzák.

Tünetek

A különböző toxinok különböző tüneteket okoznak, és ezek megjelenési ideje is más és más. Nagy vonalakban azonban ezek lehetnek a tünetek: gyomorrontás szerű panaszok, nyálfolyás, remegés, izzadás, részegséghez hasonló állapot, hasi görcsök, szapora szívműködés, hallucinációk, vízszerű csillapíthatatlan hasmenés és hányás, sárgaság, veseelégtelenség. Az enyhébb  tünetek a fogyasztást követő 1-2 órában jelentkeznek, míg a súlyosabbak általában (természetesen gombája válogatja)  csak 12-16 óra elteltével tapasztalhatóak. Tehát igen fontos az időtényező. Minél előbb meg kell kezdeni a kezelést, minden estben. Ez különösen fontos a gyilkos galóca mérgezésnél, mivel ez halálos kimenetelű is lehet.

A toxikológia a gombamérgezéseket 9 nagy csoportba sorolja, melyeket az elfogyasztott gombafaj és a toxin alapján különböztetnek meg. Ezek közül a leggyakoribb és enyhébb lefolyású, gyomorrontásra emlékeztető tüneteket produkáló mérgezéscsoport a gastrointestinalis szindróma. A muscarin szindrómát remegés, görcsök és nyálfolyás jellemzi, míg a pantherin szindrómát már szapora szívműködés, felfokozott érzelmi állapot és hallucináció. Hasonlóan hallucináció lép fel a psylocibin szindrómánál, ami mellé hasi görcs és izzadás, magas vérnyomás társul. Az életveszélyes phalloides szindróma kiváltásáért a gyilkos galóca felel és májtoxikus anyagai okozzák. Ez a mérgezés a fogyasztást követő 8-28 órában jelentkezik heves hasmenéssel, hányással és izomgörcsökkel. Ezután jelentkezik sárgaság és májkóma, vesekárosodás.

Kezelés

Fontos, hogy a tünetek felismerése után a beteg minél hamarabb a toxikológiára kerüljön. De addig is már nagyon jó elsősegély lehet a hánytatás, persze csak  a mérgezést követő pár órában, amikor még a gyomorban van a gomba nagy része . Ez egyébként még a galócamérgezésnél is hasznos, ha az általános tünetek még nem jelentkeztek. Az aktív szén is segít a méreganyagok megkötésében.

Fontos, hogy kezelés előtt minél biztosabban azonosíthassák a mérgezés forrását és a mérgezéscsoportot. Ezért, ha megoldható, a fogyasztott gombából/ételből is juttassunk el mintát a kezelés helyszínére. A legtöbb esetben segít a gyomormosás és az orvosi szén vizes oldatának adása, de szindrómánként emellett eltérő megoldások léteznek. Muscarin szindrómánál tüneti szereket és atropint adnak míg pantherin szindrómánál nyugtatókat. A galócamérgezésnél kifejezett ellenszer nincsen, a gyomormosást itt is lehet alkalmazni, és a penicillin- vagy máriatövis kezelés, vagy dialízis-kezelés segíthet.

A vesegörcs okai és kezelése

A vesegörcs okai és kezelése

Egészen gyakori betegség a vesegörcsöket legtöbb esetben okozó vesekövesség. A férfiak 10, a nők 5 százalékát érinti. 30 és 60 éves kor között alakulhat ki leginkább.

A pajzsmirigy-túlműködés tünetei

A pajzsmirigy-túlműködés tünetei

Pajzsmirigy-túlműködés akkor áll fenn, amikor a pajzsmirigy túl sok hormont termel. Esetenként az egész pajzsmirigy fokozottan működik, azonban van olyan is, hogy a pajzsmirigyben csak egy túlműködő göb van. Sokszor nem derül ki a túlműködés oka, esetenként viszont átmeneti gyulladás húzódik meg a háttérben.

Az ételmérgezés tünetei

Az ételmérgezés tünetei

Az ételmérgezést - úgy tűnik - könnyű diagnosztizálni, de okait tekintve nem mindig egyszerű a helyzet. Ha a tünetek az ételek túlzott fogyasztása miatt alakulnak ki, nem igazi mérgezésről van szó, és bár a betegség rendkívül kellemetlen, gyógyulási ideje viszonylag gyors.

Mérgezés gyerekeknél – Típusok, tünetek és a teendők!

Mérgezés gyerekeknél – Típusok, tünetek és a teendők!

A gyerekek felfedezési folyamatának része, hogy a kezükbe, és sokszor a szájukba is vesznek dolgokat. Természetesen ők még nem is tudják, hogy mit nem szabad a szájukba venni, vagy ha tudják, akkor is képesek kísérletezni ezekkel. Képesek még a nagyon rossz ízű dolgokat is lenyelni, ezért fontos, hogy odafigyeljünk, miket és hol tartunk otthon a háztartásban.

Vakbélműtét – típusok és lábadozás

Vakbélműtét – típusok és lábadozás

A sebészeti műtétek közül az egyik leggyakoribb beavatkozás, igazán sok embert érint kortól, nemtől és életmódtól függetlenül, azonban a 10 és 30 év köztieknél fordul elő leggyakrabban. A vakbél, ami igazából ennek féregnyúlvány nevű része, orvosi nevén az appendix, több módon is eltávolítható: hagyományosan, azaz kimetszéssel vagy laparoszkópos eljárás segítségével.

Összes cikk Egészség A-Z témában