Ezért álmosodunk el evés után

A legújabb kutatások szerint a rovarok, kígyók, békák és rágcsálók körében is előfordul az a bizonyos evés utáni álmosság, amelyre – bár okát egyelőre nem ismerjük pontosan – szakértők többféle magyarázatot is lehetségesnek tartanak.  William Ja, a floridai Scripps Kutatóintézet neurológusa szerint a biológiai jelenségnek valószínűleg fontos szerepe lehet, ha a legkülönbözőbb fajoknál is megfigyelhető. Az egyik felvetés szerint az állatok – ahogy az ember is – bizonyos beléjük kódolt ’éberségi jelzésekkel’ rendelkeznek, melyek ébren tartják és fokozottan élénkké teszik őket, amikor éhesek. Ezek segítségével sikeresebben fedezik fel és szerzik meg az életben maradáshoz szükséges élelmet. Miután azonban a szervezet érzékeli, hogy jelentős mennyiségű táplálékot fogyasztott el, kvázi lehalkítja ezeket a jelzéseket, és helyüket a fáradtság érzése veszi át. Más teória szerint az evés utáni álmosság a szervezet vérkeringésének változásaiban keresendő, mivel étkezés után a vékonybélbe áramló vérmennyiség jelentősen megnövekszik. Dr. Tomoroni Kishino, a Japánban található Kyorin Egyetem professzora szerint amiatt, hogy a test ilyenkor a véráram által legfőbb energiáit az emésztésre fókuszálja, az agy vérellátása lecsökken, ez pedig fáradtsághoz és elálmosodáshoz vezet. A professzor közelmúltbeli kutatásai során az is kiderült, hogy a jelenség fokozottan fennáll azoknál, akik nem szoktak reggelizni. Ők ebéd után sokkal erősebben tapasztalhatják a megváltozott vérkeringés következményeit. Dr. Ja kísérletek során vizsgálta a fúrólegyek étkezés utáni viselkedését, megfigyeléseiből pedig arra is következtet, hogy a ’kaja-kóma’ mértéke nem csak az elfogyasztott étel mennyiségével áll összefüggésben, de a benne található tápanyagokkal is. Kutatásai szerint a legálmosítóbbak a kiadós, sóban és fehérjében gazdag fogások. Egy másik 2018-as tanulmány a kamionsofőrök étkezési szokásait figyelte meg, a kutatók pedig arra az eredményre jutottak, hogy a kisebb adagokat és tejtermékekben és zöldségekben gazdagabb ételeket fogyasztó vezetők kevésbé álmosodtak el, mint az inkább zsírban és feldolgozott húsban gazdag gyorsételeket fogyasztók. Megfigyeléseiket alátámasztotta egy régebbi kutatás is, amely során kiderült: a nagymértékű zsír és szénhidrátbevitel potenciális kiváltója lehet az álmosság érzésének, mivel megzavarja a szervezet természetes biológiai ritmusát. Biztos következtetéseket eddig nem sikerült levonnia egy kutatócsoportnak sem, mivel a rovarokon, rágcsálókon és hüllőkön végzett kísérletek eredményeit nem lehet egy az egyben az emberre is megfeleltetni. Ahhoz viszont, hogy olyan kiterjedt mértékben tanulmányozzák az emberek evésre adott biológiai válaszát, mint az állatokét, sokkal nagyobb, drágább és bonyolultabb kutatásokra lenne szükség. Van azonban egy általános tanács: ha nem szeretnénk nagyon elálmosodni étkezéseink után, próbáljunk meg kisebb porciókat fogyasztani, minden nap reggelizzünk, és legyünk különös tekintettel ebédünk tartalmára.