A cukorbetegség egy szénhidrát-anyagcserezavar, amelynek oka az abszolút vagy relatív inzulinhiány. Kezelésében az egyik hatékony terápia a diéta tartása, mellette szükséges lehet antidiabetikumok és inzulinkészítmények alkalmazása egyaránt.
Diéta
A diéta szempontjából különbséget kell tenni túlsúlyos, illetve normális testtömegű betegek között, hiszen az étrend energiatartalma a beteg tápláltsági állapotához és fizikai aktivitásához kell, hogy igazodjon. Az ideális súlyú cukorbetegek diétája az egészségeseknek ajánlott kiegyensúlyozott étrenden alapul. Túlsúlyos, és elhízott betegek számára az elsődleges cél a testtömeg csökkentése, ezért az étrend energiatartalmát mérsékelni kell.
A javasolt tápanyagarányok 50 energiaszázalék (E%) szénhidrátból, 30 E% zsírból és 20 E% fehérjéből áll. A gyakori (napi 5-6-szori) étkezés azért ajánlott, mert így mérsékelhető az egyes étkezések által okozott vércukorszint-emelkedés, valamint a többszöri kisebb mennyiségű táplálék elfogyasztása csökkentheti a testtömeg-növekedés esélyét. A szervezetünk inzulinra való érzékenysége nem egyenletes a nap folyamán. Reggel és késő délután a legkisebb, ezért ezekben az időszakokban kevesebb szénhidrátot ajánlott fogyasztani, míg délben és este magas az inzulinérzékenység, így több szénhidrát is szerepelhet az étrendben.
Étrend
Az étrend alapját az alacsony glikémiás indexű, kis energiatartalmú zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonaipari termékek alkotják. A glikémiás index azt az értéket jelöli, hogy egy adott élelmiszer elfogyasztása után az mennyire emeli meg a vércukorszintet a glükózhoz viszonyítva. Minél magasabb ez az érték, annál nagyobb és gyorsabb vércukorszint-emelkedést eredményez, ezért ezeket kerülni kell (például cukrok, burgonyapüré, cukrozott üdítőitalok). A glikémiás indexet csökkenti a rövid ideig tartó sütés, párolás, a magas rosttartalom, illetve az egyidejűleg elfogyasztott fehérje és zsiradék. A rostdús táplálkozás csökkenti a vércukorszintet és az inzulinigényt is, legjobb választás erre a vízoldékony rostot tartalmazó táplálékok, például pektin (alma), zabkorpa, árpa, hüvelyesek. Az ajánlott élelmi rostbevitel 40-50 gramm legyen naponta. A fehérjebevitelre alacsony zsírtartalmú tejet és tejtermékeket, sovány húsokat és felvágottakat, halakat, valamint száraz hüvelyeseket válasszunk.
Az étrend összeállításakor számolni kell az ételek és italok szénhidrát, illetve energiatartalmát, amelyben szakemberek és hiteles forrásból származó kalóriatáblázatok lehetnek segítségünkre. Az alapanyag-válogatásban szintén támpontot adhatnak olyan szakmai anyagok, amelyek tartalmazzák az ajánlott, és kerülendő élelmiszerek felsorolását. Az egyes étkezések időpontját, azok mennyiségét és szénhidráttartalmát a beteg anyagcseréje, tápláltsági állapota, egyéb társbetegsége határozza meg, ezért az étrendnek egyénre szabottnak kell lennie.
