A zsírban oldódó vitaminok szerepe

2020. június 25.

Kapcsolódó tünetek:

ásványianyag-hiány

A vitaminokat két különböző csoportba soroljuk. Vannak a vízben, illetve a zsírban oldódók. Lássuk, hogy pontosan melyek a zsírban oldódó vitaminok, és mik a jellemzőik.

zsírban oldódó vitaminok

zsírban oldódó vitaminok

A zsírban oldódó vitaminok

  • A-vitamin
  • D-vitamin
  • E-vitamin
  • K-vitamin

A zsírban oldódó vitaminok felszívódása

Ezek a típusú vitaminok a bélben szívódnak fel, méghozzá a zsírokkal együtt, így érthető módon azzal lehet fokozni hasznosulásokat, ha az ezeket tartalmazó ételekkel együtt zsírt is viszünk be a szervezetünkbe. Ebből következően a zsírszegény étkezés, illetve a zsíremésztésben fennálló zavar hatására kevesebb A-, D-, E- és K-vitamint tud szervezetünk feldolgozni.

A zsírban oldódó vitaminok elraktározása

A szervezetünk nagy mennyiségben képes ezeket a vitaminokat elraktározni. Ebből a szempontból a májunk a legfontosabb szerv, de a zsírszövetünknek is nagy szerepe van. Az elraktározásnak köszönhetően ezeket a típusú vitaminokat nem szükséges állandóan pótolnunk. Azonban ennek hátránya is van, hiszen a különféle étrendkiegészítők szedésével könnyedén túladagolhatjuk ezeket. Ezt nevezzük hipervitaminózisnak, amely során akár mérgezésre utaló tüneteket is okozhatnak a túladagolt vitaminok. Attól függően, hogy melyikből van túl sok a szervezetünkben, eltérőek lehetnek a panaszaink: rosszullét, émelygés, fejfájás, hajhullás, látászavar. A D-vitamin túladagolás kalcium lerakódáshoz vezethet a vesékben, ami súlyos esetben veseelégtelenséget válthat ki. Mindössze a K-vitamin túladagolásnak van kisebb esélye, ugyanis ezt csak minimális mértékben tudja elraktározni a testünk.

Feladatuk és kiválasztásuk

A zsírban oldódó vitaminok fő feladata bizonyos fehérjék képzésének a serkentése, kiválasztásuk pedig a bélrendszeren keresztül történik.

A-vitamin

Ennek a vitaminnak köszönhetjük, hogy szürkületkor is jól látunk, továbbá más anyagokkal együtt a színeslátás is ennek az érdeme. Ezen kívül fontos szerepe van bőrünk és nyálkahártyáink egészségében, továbbá serkenti a sperma termelését, és még a magzat fejlődését is támogatja. Utóbbi miatt a várandósoknak és szoptató anyukáknak több A-vitaminra van szükségük, ami naponta 1,5 milligrammot jelent. Egyéb esetekben a 0,8-1 milligramm is elegendő. Fontos megjegyezni, hogy szervezetünk a növényi béta-karotint is képes átváltoztatni A-vitaminná, épp ezért ritkán fordul elő, hogy valaki A-vitamin hiányban szenved.

D-vitamin

A D-vitamin a csontjaink és a fogaink szempontjából rendkívül fontos, ugyanis ez felel a kalcium élelmiszerekből történő felvételéért. Ha kevés kalcium van a szervezetünkben, akkor a D-vitamin még inkább fokozza az élelmiszerekkel bekerülő kalcium felszívódását. A szakemberek úgy vélik, hogy ennek a vitaminnak számos más hatása is van, amelyek közül a legfontosabb a szervezet immunrendszerének kedvező modulálása. Idős emberek esetében megfigyelhető, hogy normális D-vitamin ellátottság mellett csökken a csonttörések száma.

Ez a vitamin továbbá azért nagyon különleges, mert nem csak élelmiszerekkel tudjuk bevinni, hanem a szervezetünk a D-vitamint előanyagából napfény hatására maga is szintetizálni tudja.

E-vitamin

Az immunrendszerünk erősítése miatt szükségünk van E-vitaminra, ami ezen kívül még a testünk sejtjeit – pontosabban a sejtmembránt – is védi a szabad gyökökkel szemben, így szerepet játszik a a rák és az arterioszklerózis kialakulásának megelőzésében. Ezeken kívül még a különféle gyulladások előfordulását is megakadályozza. A legtöbb E-vitamint a növényi olajok tartalmazzák, de az avokádóban és a búzacsírában is sok van belőle. Egy felnőttnek naponta 12-15 milligrammot ajánlott bevinnie, amit normál, de kellően változatos táplálkozással lehet fedezni.

K-vitamin

A csontanyagcsere és a véralvadás szempontjából nagyon fontos a K-vitamin. Ha a szervezetünkben nincs belőle elegendő mennyiség, akkor gyakoribbak lehetnek a vérzések, továbbá a vérnek sokkal több időre lesz szüksége, hogy megalvadjon. Jó hír azonban, hogy egészséges személyek esetén nagyon ritkán lép fel K-vitaminhiány, ugyanis ez a vitamin számos élelmiszerben megtalálható, így gyakran töltjük újra készleteinket.. Ezek közé tartoznak a különféle leveles zöldségek, a spenót, a savanyú káposzta, a snidling, a karfiol, a kelbimbó, a vörös káposzta, a kelkáposzta, a húsok és a gabonakészítmények.

K-vitamin hiányban legtöbbször a krónikus máj-, gyomor- és bélbetegséggel küzdők szenvednek. Rajtuk kívül az újszülöttek és csecsemők esetén anyatejes táplálás mellett pótolni kell a K-vitamint, mert az anyatej K-vitamin tartalma alacsony, és ebben a korban a bélflóra sem termeli még megfelelő mennyiségben. Tápszeres csecsemőknél ez nem szükséges, mert a tápszerek tartalmaznak az előírt mennyiségben K-vitamint. Mindazonáltal hat hónapos korig a kizárólagos anyatejes táplálás az optimális .