A szédülést legtöbbször egyensúlyzavar okozza, és bár az esetek többségében nincs komoly oka, hátterében súlyos betegségek is állhatnak!
Az egyensúlyérzékelő rendszer zavara okozza az utazási betegséget (kinetózis). Autóban, buszon, repülőn vagy hajón való utazáskor a belső fülnek fel kell dolgoznia az ingerek áradatát. Az utazási betegségben szenvedők nem tudják követni a szokatlan mozgásokat (pl. kanyarodás, légturbulencia vagy a víz hullámzása), a látási ingerek és az egyensúlyérzékelés nincs összhangban, az agy nem tudja hozzárendelni a látott képeket a belső fülből érkező ingerekhez. Ennek eredménye szédülés, hányinger és hányás.
Vesztibuláris szédülés
A vesztibuláris szédülés során a beteg általában forgó jellegű szédülést tapasztal. Ha a belső fül vagy az egyensúlyi ideg érintett (pl. ideggyulladás), akkor perifériás vesztibuláris szédülésről beszélünk, ha pedig a szédülést az agytörzs, a kisagy vagy a nagyagy betegsége okozza, akkor központi vesztibuláris szédülésről van szó. A Meniére-betegség oka ismeretlen, a betegre hirtelen tör rá a szédülés, egyoldali fülzúgás (tinnitus), és halláscsökkenés jelentkezik. A szédülés tarthat 20 percig, de akár 24 óráig is. A betegség többnyire a 30. és 60. életév között jelentkezik, gyermekkorban ritka. A vesztibuláris migrénes roham szédüléssel, látászavarral, fejfájással jár. Az agy vérellátási zavara a kisagy területén agyvérzés vagy TIA során szédüléssel, hányingerrel, hányással, mozgászavarral (ataxia), érzészavarral, nyelési zavarral és beszédzavarral (dysarthria) járhat.
A vesztibuláris szédülés hátterében állhat a halló-és egyensúlyi ideg (nyolcas agyideg) daganata, baleset vagy esés következtében a sziklacsont törése vagy vesztibuláris epilepszia. A nem vesztibuláris szédülést nem a belső fül vagy az agy funkciózavara okozza, hátterében számos ok állhat, mint például: alacsony vérnyomás, magas vérnyomás, vérszegénység, szívritmuszavar, szívgyengeség, tüdőembólia, alacsony vércukorszint, vegetatív diabéteszes polineuropátia, az agyat ellátó erek szűkülete, carotis sinus szindróma, gyógyszerek mellékhatása, alkohol, drog, hiperventilláció, rosszul beállított vagy még meg nem szokott szemüveg. A beteg elveszti orientációs képességét, járása bizonytalan, de a hányinger és a hányás ritka. A szédülés pszichés betegség, félelem, depresszió, a fóbiás szédülés pánik kísérője is lehet.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha heves, hirtelen fellépő, visszatérő vagy tartósan fennálló szédülést tapasztal. Ha bizonyos fejmozdulatok esetén tapasztalja a szédülést. Ha a szédülést olyan tünetek kísérik, mint hányinger, hányás, fejfájás, fülzúgás, zsibbadás, látászavar vagy légszomj. Lázzal járó vagy nem lázas fertőző betegségek során jelentkező szédülés esetén. Ha bizonyos szituációkban rendszeresen egyensúlyzavar lép fel, például tömegben, autóvezetéskor vagy stressz hatására.
Hogyan kezelhető a szédülés?
Mivel a szédülésnek számos típusa és oka lehet, ezek függvényében a terápiás lehetőségek is különfélék. A legtöbb említett betegség orvosi kezelést igényel, szóba jöhet műtéti vagy gyógyszeres kezelés, pszichoterápia. Tanácsos az egyensúlyérzékelés fejlesztése, az erős fizikai és pszichés terhelés kerülése, megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása, kiegyensúlyozott, rendszeres táplálkozás és pihentető alvás. Kerülje az alkoholt és a nikotint, ne üljön vagy álljon fel hirtelen, ha cukorbetegségben szenved vagy vérnyomásproblémái vannak, ellenőriztesse rendszeresen vércukorszintjét, vérnyomását!
A szédülés csillapítására kaphatók vényköteles és recept nélkül kapható készítmények is. Az utazással járó hányinger csillapítására, a szédülés enyhítésére utazás előtt ajánlott hányáscsillapító gyógyszert vagy B6-vitamint bevenni, ami enyhíti a kellemetlen tüneteket. Ha utazási betegségben szenved, szükség esetére tartsa magánál a gyógyszereit.
